Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)
112 Ili tel jogi Döntvénytár. 62. Az az összeg, melynek egy része az ügyletkötéskor, másik része utóbb fizettetett, nem tekinthető foglalónak, hanem vételárelőlegnek. (Kúria 1922 május ÍJ. P. IV. 4968/1921. sz.) A kir. Kúria: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A meg nem támadott tényállás szerint a felperes alperesnél tizenkét ebédlőszoba bútorzatának elkészítését rendelte meg s erre a megrendelésére az alperesnek két ízben és részletben és pedig a megrendelés alkalmával az alperes műhelyében 2000 K-t, majd később, amikor az alperes bejött felpereshez Budapestre, ennek üzlethelyiségében további 8000 K-t. összesen 10,000 K-t adott át. Erre a 10,000 K-ra nézve a feleknek az volt a jogvitája, vájjon az foglalóul, avagy előlegül tekintendő-e. A fellebbezési bíróság azt vételárelőlegnek minősítette, ami miatt a fellebbezési bíróság ítéletét felülvizsgálati kérelmével megzJ ö C támadja az alperes azon az alapon, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel állapította meg erről -a 10,000 K-ról azt, hogy az előleget és nem foglalót képez. Erre vonatkozó panaszát arra alapítja az alperes, hogy a szerződő felek a megrendeléskor a ((foglaló)) kifejezést használták, s úgy a felperes, aki bútornagykereskedő, mint az alperes, aki tíznél több segéddel és inassal dolgozó asztalosmester, naponta több kereskedelmi ügyletet kötnek, a foglaló és az előleg közti különbséget ismervén, amikor az ügylet kötésekor a foglaló kifejezést használták, tisztában voltak nemcsak a foglaló fogalmával, hanem annak jogi természetében rejlő következményeivel is, s így sérelmes a fellebbezési bíróságnak az a kiindulási pontja, hogy a ((foglaló)) szó használata egymagában véve oly feleknél, kiknél a jogi szakkifejezések értelmének pontos ismerete hivatásuknál fogva fel nem tételezhető, nem szolgálhat elegendő bizonyítékul arra, hog) a használt kifejezést tényleg a törvényben megállapított értelemben is vették. Ezzel kapcsolatban jogszabálysértést lát az alperes abban is, hogy a fellebbezési bíróság megállapítása szerint az adott 10,001) koronának a kikötött vételár összegéhez viszonyított aránytalansága is kizárja annak foglaló minőségét, mert az alperes szerint a 36,000 K összegű megrendeléssel, az annak valamivel többel, mint egynegyed részét kitevő 10,000 K foglaló, arányban áll,