Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

Hiteljogi Döntvénytár. 111 kozó követelésnek a saját nevében való érvényesítésére van jogosítva és így az alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság anyagi jogszabálysértéssel állapította volna meg a felperesnek az alperes ellenében való követelési és kereseti jogát, alaptalan. Jogszabály továbbá az, hogy ha az utalványozott az utalványt elfogadja, elfogadása alapján és ettől az időponttól kezdve az utalványossal szemben kötelezve van. Amiből pedig a fenti tényállás alapján jogszerüleg következik az, hogy az árfolyam szerinti értéknek 1921 február 7-én a felperes rendelkezésére bocsátása — mint az utalvány elfogadása — időpontjától kezdve az érték kiszolgáltatása tekintetében az alperes kötelezettsége bekövetkezett, az alperesnek ezzel a tényével esedékesnek tekintendő és azt az érték kiegyenlítésére vonatkozó esedékessé vált kötelezettséget az a körülmény, hogy a felperes az érték felvétele végett csak napok múlva jelentkezelt, az utalványos felperes későbbi jelentkezésének időpontjára áttolhatóvá többé nem teszi, a már esedékessé vált kötelezettségnek tartalmán, terjedelmén többé mit sem változtathat; anyagi jogszabálysértése nélkül állapította tehát meg azt a fellebbezési bíróság, hogy a felperes a brassói befizetésit lei-összeg átutalt értékének napi árfolyamát az utalványozott alperes által történt rendelkezésre bocsátás — mint az alperesre nézve kötelező kiszolgáltatás — napján létezett árfolyam szerint jogosult követelni és így az alperesnek idevonatkozó felülvizsgálati panasza szintén alaptalan. Az általános jogszabály értelmében pedig az erre vonatkozó külön kifejezett kikötés hiányában még a külföldi pénzértékben meghatározott pénztartozás is belföldi pénzértékben lévén teljesítendő, anyagi jogszabálysértése nélkül és az 1. /) alatti sürgöny szavainak a bíróság belátására bízott megfelelő értelmezésével állapította meg azt is a fellebbezési bíróság, hogy a kérdéses sürgöny, a «napi árfolyamára vonatkozó kitételének az a helyes értelme, hogy a rendelkezésre bocsátott ellenérték kifizetése magyar koronaértékben teljesítendő. És ebből a jogi nézőpontból az a körülmény, hogy a külföldi pénzértékben meghatározott pénztartozás mily pénznemben leendő kifizetése és a kifizetés időpontja tekintetében létezik-e valamely bankszokás, az ügy eldöntése tekintetében közömbös és lényegtelen lévén: az alaptalan felülvizsgálati kérelem elutasítandó volt. * * ~ V. ö. fotelj. Dtár XIII. 27., 28., 29.; XIV. 1., 2., 3., 14.; XV. 34,, 3ö., 36., 37., 46. sz. esetekkel és jegyzeteikkel.