Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

Hileljogi Döntvénytár. 89 49. Az 1700 1910. M. E. sz. rendelet a felülbélyegzéssel el nem látott bankjegyeknek a magánforgalomban való használatát 1920. évi március hó 18-161 28-ig sem engedte meg. Nincs kizárva agyán, hogy a szerződő felek a bankjegy felülbélyegzésből eredő jogkövetkezményeket szerzödésszerüleg egymásra hárítsák, az ily megállapodás azonban feltételezi, hogy a hitelező, akire ily következmény ráhárul, tudomással bírjon a megállapodás alkalmával arról, hogy a felülbélyegzési rendelet valóban pnegjelent. I (Kúria 4922 máj. 2. P. íí. 5112/1921. sz.) A kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelemnek helyet ad, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, az alperest végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy a nevére kiállított 34,450 koronáról szóló pénztári elismervény, valamint 2100 K szerb felülbélyegzéssel ellátott bankjegy ellenében 36,550 korona tőkét felperesnek fizessen meg. Indokok: Felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság őt az 1920. évi március hó 18-án életbelépett 1700 1920. M. E. (bankjegyfelülbélyegzési) rendelet 1. §-ban foglalt anyagjogi jogszabály megsértésével utasította el keresetével, alapos. Említett rendelet 1. §-ának rendelkezése szerint 1920. évi március hó 18-tól kezdve az Osztrák-Magyar Banknak magyar felülbélyegzéssel el nem látott bankjegyei megszűnnek törvényes fizetési eszközök lenni; ettől a naptól fogva az Osztrák-Magyar Bank a felülbélyegzés alá eső bankjegyeit Magyarországon csak magyar felülbélyegzéssel ellátva hozhatja forgalomba és úgy a közpénztáraknak, mint az Osztrák-Magyar Bank magyarországi intézeteinek tiltva van felülbélyegzés alá eső bankjegyeket magyar felülbélyegzés nélkül fizetés, vagy letét gyanánt beváltás, vagy átváltás végett elfogadni; 1920. évi március hó 28-tól kezdve általában bárkinek tilos magyar felülbélyegzéssel el nem látott ilyen bankjegyeket fizetési eszközül követelni; adni vagy elfogadni. Fenti törvényes rendelkezések egybevetéséből kétségtelen, hogy a