Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

8'2 Hileljogi Döntvénytár. tárgyakat a sajátjaként jelölte meg. Nem vitás, hogy a betörés folytán a felperes üzletéből olyan tárgyak vesztek el, amelyek nem a felperes tulajdonai voltak, hanem amelyek csak javítás és vasalás végett kerültek a felperes üzletébe. A fellebbezési bíróság által jogszabálysértés nélkül megállapított tényállás szerint felperes főképen a környékbeli szállodákban megszálló vendégek ruháinak foltozásával, javításával és vasalásával foglalkozik. Erre a tényállásra tekintettel vonatkozó okfejtése szerint a biztosítási szerződés tartalmának helyes értelmezésével állapította meg a fellebbezési bíróság azt, hogy ebben az esetben a szerződő felek szándéka arra irányult, hogy a felperes szabóüzletéhez tartozó ingóságokra vonatkozó biztosítás hatálya a felperes üzletében levő ((mindenféle)) férfiruhákra, tehát azokra a ruhákra is kiterjed, amelyeket a felperes iparüzlete körében másoktól csupán javítás vagy vasalás végett vett át, következéskép helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése is, amely szerint a betörés folytán előállott kár tekintetében az alperes kártérítési kötelezettségét megállapította. Ugyanazért alperest az ügy érdemét illetően alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. * ,* — V. ö. Hitelj. Dtár XII. 56. sz. esettel. 46. /. Az a körülmény, hogy a teljesítési helyen időközben más pénznem, nevezetesen az osztrák-magyar, illetve magyar korona értéktől különböző értékű pénznem került forgalomba, a vevőnek terhére nem róható, és nem vonhatja maga után azt, hogy az eladó a vételárat a szerződés ellenére cseh korona pénznemben követelhetné. — //. Hivatalból vette figyelembe a Kúria, hogy az 1918. évi október végén kitört forradalmi események után Magyarország és Csehország között ellenséges viszony állott be és a szóban forgó ügyletekre vonatkozó szerződéses teljesítési időben is olyan viszony állott fenn, amelynek