Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

Hiteljogi Döntvénytár. 83 következtében a szerződések teljesítése mindkét fél részéről lehetetlenné vált. (Kúria 1922 márc. 22. P. IV. 3532/1921. sz.) A kir. Kúria: Ügy a felperest, mint az alpereseket felül­vizsgálati kérelmükkel elutasítja. Indokok: A felperes keresetére vonatkozóan megállapított s meg nem támadott tényállás szerint a kereseti árúk vételára az ügyletkötéskor a kikötött teljesítési helyen (Csehországban fekvő Lomnitzban) is forgalomban volt osztrák-magyar koronaértékben volt a szerződés szerint fizetendő. Ebből folyóan a felperes eladó a szerződés alapján a vételár megfizetését csak osztrák-magyar koronaértékben, illetőleg ma­gyar koronaértékben követelheti, amilyenben azt a felperes a keresetben eredetileg követelte is, más pénznemben és neve­zetesen cseh koronákban, tehát a felperes a szerződés alap­ján és annak értelmében a vételár fizetését annál kevésbé igé­nyelheti, mert az a körülmény, hogy az említett teljesítési he­lyen időközben más pénznem, nevezetesen az osztrák-magyar, illetve magyar koronaértéklől különböző értékű pénznem került forgalomba, az alpereseknek terhére nem róható és nem von­hatja maga után azt, hogy a felperes a vételárat a szerződés ellenére cseh koronapénznemben követelhetné. Minthogy pedig az irányadó tényállás szerint a felperes a kereseti árúknak az alább kifejtettek szerint késedelemben volt alperes vevők rovására a KT. 352. és 347. §-ai értelmében foga­natosított eladása útján 153,490 43 cseh korona összegű vétel­árt kapott, amelynek a kényszereladás ükjén fennállott árfolyam szerinti értékével a felperesnek a szerződés értelmében járt s az időközi kamattal együtt 378,892*33 magyar koronát kitevő vé­telárkövetelése nemcsak teljes kiegyenlítést nyert, hanem az ennél még jóval nagyobb értékösszeget képviselt: ezeknél fogva a fel­peresnek a módosított kereset szerint a kereseti árúk hátralékos vételára címén igényelt 225,540 90 cseh korona és jár. iránti követelés alaptalan lévén, a fellebbezési bíróság az irányadó anyagjogi szabályok megsértése nélkül utasította el a felperest ezzel a követelésével, amiért is a felperesnek ez iránti felülvizs­gálati panasza alappal nem bír. A felperesnek a felülvizsgálati kérelemben is felhozott az az érvelése, hogy az alperesek a leszállított kereseti követelést kár­térítés címén is tartoznának neki megfizetni azért, mert a vételár esedékességekor az osztrák-magyar korona nagyobb értéket kép­viselt és csak utóbb hanyatlott, s így a felperes az alpereseknek fizetési késedelme következtében a leszállított kereseti követelés­6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom