Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

76 Hitel jogi Döntvénytár. nak — árúk vételével, tehát a KT. 258. §. I. pontjában meghatározott lárgyi kereskedelmi ügyletekkel iparszerűen és a saját nevében foglalkozik: a gyógyszerész a KT. 3. §-a értelmében kereskedőnek tekintendő. A kir. ítélőtábla előtt különben is ismeretes köztudomású tény, hogy a gyógyszertárak ma már a közegészségügyi rendezéséről szóló 1876 : XIV. tc.-ben meghatározott és szorosan vett gyógyszerészi tevékenységet 'messze túlhaladó kereskedői tevékenységet fejtenek ki. amennyiben nemcsak az orvosok által rendelt gyógyszerek elkészítésével és gyógyszerkészítmények elárúsításával foglalkoznak, hanem üzleti körüket orvosi rendelés nélkül is kiszolgáltatható különleges gyógyszerkészítmények, azonkívül más higiénikus és kozmetikus szerek és eszközök árusítására is kiterjesztik. Működésük most említett vonatkozásában tehát még különösen is kereskedőknek tekintendők. Ebből pedig következik, hogy a gyógyszerész, mint munkaadó és segédje, mint munkavállaló közötti szolgálati viszony szempontjából az 1910 1920. M. E. sz. rendelet nyer alkalmazást, mert, aki kereskedelmi üzletet folytat, annak segédszemélyzete is ebben a vonatkozásban a kereskedősegéd fogalma alá esik. Az 1910 1920. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében két évi, vagy ezt meghaladó szolgálat esetében a felmondási idő három hónap, fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazottat illetően hat hónap. Nem döntő ezzel szemben az alperes által vitatott kollektív szerződés, mely szerint a gyógyszerészsegédek felmondási ideje hat hétben, a kezelőké három hónapban állapíttatott meg, mert az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 23. §-a a szolgálati szerződésnek és ekként a kollektív szerződésnek is az idézett 2. §. rendelkezésétől az alkalmazott hátrányára eltérő kikötéseit érvénytelennek nyilvánítja. Ugyancsak nem lehet e rendelkezésekkel szemben a szokásra hivatkozni, mert a jogviszonynak törvényes felhatalmazás alapján történt szabályozása a korábban keletkezett jogszokást lerontja. • A fellebbezési bíróság meg nem támadott ténymegállapítása szerint felperes okleveles gyógyszerész, aki közel öt évig állott alperes szolgálatában. Az 1876: XIV. tc. 125. §-a értelmében okleveles segédek saját működésükért elsősorban maguk felelnek, míg a nem okleveles segédszemélyzetnek a gyógyszerészet körébe vágó működéséért a gyógyszertár tulajdonosa és kezelője felelősek. Az okleveles gyógyszerészsegédnek ebből az önálló felelősségéből következik, hogy őt fonlosabb teendőkkel megbízott segéd-