Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

Hiteljogi Döntvénytár. 71 RT. 203—205. §-aiban foglalt rendelkezések értelmében, amennyiben a felperes követelését bírói letétbe nem helyezték és olyan helyzetet teremtettek, hogy a követelés végrehajtás útján nem volt behajtható, az ingatlanokat pedig a KT. 142. és 203. §. rendelkezései ellenére nyilvános árverés mellőzésével szabad kézből adták el, ennélfogva alperesek a felperes követeléseért a KT. 205. §. utolsó bekezdése értelmében felelősek. Ezek szerint a fellebbezési bíróság az alperesek kártérítési kötelezettségét az anyagi jogszabályok helyes alkalmazásával állapította meg; ugyanazért a felülvizsgálati kérelem, mint alaptalan elutasítandó volt. * * — A KT. 20;j. §-ában megállapított "felelősség nemcsak akkor áll fenn, ha részvényes elégíttetik ki a törvényes határozatok ellenére, hanem akkor is, ha a társaság valamely más hitelezője elégítettik ki ily módon. Kúria 1H/1901. Magy. Dtár IX. 268. — A felszámolók kártérítésben mindaddig nem marasztalhatók el, habár egyesek követeléseit ki is egyenlítették, mig nincs igazolva, hogy a társaságnak semmi, illetve annyi vagyona nem maradt, mely a kielégítésre alapul szolgálhatna, u. ott. — A felelősség csak akkor állapítható meg, ha a r.-t.-nak már felosztatlan vagyona nincs; ily vagyon esetében a követelés elsősorban a lársaság ellen érvényesítendő ; minek a cég törlése nem áll útjában. Kir. Kúria 71*'Í90H. Keresk. Jog IV. 407. 40. , A késedelmes adós a hitelezőjétől visszatartott pénz használatának értéke fejében külön kikötés nélkül rendszerint csupán kamatot tartozik fizetni; úgy. de eme kamat fizetése mellett sem zárható el a hitelező attól, hogy ő az adós késedelméből eredő nagyobb kárának megtérítését követelhesse oly esetben, amidőn az adós késedelme egyáltalán nem menthető, amennyiben a méltányos jogfelfogással nem volna összeegyeztethető az adós késedelme következtében magasabb kamatra másoktól pénzfelvételre kényszerített hitelezőt elzárni attól, hogy ez az így szenvedett káráért a vétkes, avagy szándékos késedelembe esett adósát felelőssé tegye. (Kúria 1922 jan. 27. P. II. 2608-1921. sz.) A kir. Kúria: A felpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elül ásítja.