Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

70 Hiteljogi Döntvénytár. hitelező követelése ki nem elégíthető: a felszámolók a KT. 205. §-a alapján felelősek. (Kúria 1922 jan. 12. P. III. 3531,1921. sz.) A kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja. Indokok: Az anyagi jogszabály helyes alkalmazásával mondta ki a fellebbezési bíróság, hogy alpereseknek az a ténye, hogy a felszámolás lebonyolításánál a fentebb ismertetett feltételek mellett, díjazás ellenében a S. Takarékpénztárt bízták meg, nem ütközik a KT. 112. §-ának rendelkezéseibe, de e megbízás következtében a megbízottnak a megbízás körébe eső tényeiért alperesek, mint megbízók felelősséggel tartoznak, ez a körülmény tehát nem szünteti meg alpereseknek a KT. 205. §-ból folyó felelősségét. A L—i járási takarékpénztár felszámolását 1912 ápr. 18-án elhatározván, az erről szóló hirdetmény, a meg nem támadott tényállás szerint, az alapszabályok 48. §-ban foglalt rendelkezés ellenére nem valamelyik k—i helyi lapban, hanem a hivatalos lapban tétetett közzé. Felperes követelését a KT. 202. §. rendelkezéseinek megfelelően a hirdetmény közzétételétől számított 6 hónap alatt nem jelentette ugyan be, de ez a körülmény nem vonja maga után azt a következményt, hogy a követelés az említett időn túl többé a társasággal szemben nem érvényesíthető, mert a felszámolásról szóló hirdetmény a fentebb idézett tényállás szerint nem a társasági hirdetések felvételére előírt lapban tétetvén közzé, annak felperessel szemben joghatály nem tulajdonítható. . Ezzel szemben nem fogadható el alaposnak, alpereseknek az a felülvizsgálati panasza, hogy a hivatalos lapban történt közzététel azt a célt, hogy a hirdetményben foglaltakról az érdekeltek tudomást szerezzenek — jobban biztosítja — mert a ^fentebb idézett törvény a társasági hirdetések felvételére rendelt lapban való közzétételnek tulajdonít joghatályt. Tényállásként van továbbá a fellebbezési bíróság ítéletében megállapítva, hogy a felszámolás alatt álló L. takarékpénztárnak még ezidőszerint is van ki nem egyenlített tartozása és nem értékesített vagyona, tehát a felszámoíás még folyamatban van; továbbá, hogy az ingatlanok 1914 április 24. és 1916 ápr. 2. közötti időben, tehát akkor, amikor alperesek a felperes követelésének létezéséről tudomást szereztek, magánkézből adattak el és azoknak vételárát a S. Takarékpénztár vette fel. E tényállás szerint a S. Takarékpénztár és alperesek — akik a fentiek szerint a nevezett takarékpénztár tényeiért felelősök — a felszámolás alatt álló takarékpénztár vagyonának az értékesítése és a hitelezők követeléseinek a kielégítése körül nem jártak el a