Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

66 Hiteljogi Döntvénytár. indokok: Alperesnek a 463 1920. M. E. rendelet helytelen alkalmazására fektetelt felülvizsgálati panaszával összefüggésben előadott azt a jogi érvelését, hogy a 463/1920. M. E. rendelet ebben az esetben, ahol a tartozás a 2' . a. kötelezvény szerint csak 1919. december 31-én járt le, nem helyesen lett alkal­mazva, a kir. Kúria alaposnak nem találta. A rendelet valóban azt tartalmazza, hogy a tartozás névértékének egyötöd részével, egyéb feltételek mellett olyan pénztartozását teljesítheti, amelyei meghatározott időben még az 1919. augusztus 15. napja előtt kellett-volna teljesítenie. A fellebbezési bíróság azonban a Pp. 507. S-a alapján el­fogadva az elsőfokú bíróság tényállását, lélek egyező előadását véve alapul, azt a tényt állapította meg, hogy a felperes 4919. július havában az alperes pénzintézetnél 19,000 K folyószámlára nyújtott kölesönt vett fel, amelyet 1919. december 31-ig tarto­zott visszafizetni. Már pedig a folyószámlakölcsön jogi természete az, hogy ellenkező megállapodás hiányában az adós a kölcsönt a jogviszony tartama alatt tetszésszerinti időben és tetszéssze­Tinti részletekben visszafizetheti. Ennek a visszafizetési jognak megfelelően aztán a hitelező köteles a felajánlott szolgáltatást el­fogadni ; azt tehát a hitelező vissza nem utasíthatja, különben elfogadói késedelembe' esik. Alperes hitelezőnek az a ténye tehát, hog\ az irányadó tény­állás szerint felperes által 1919. augusztus 11-én, az akkor for­galomban lévő. habár nem is törvényes, de kényszerfizetési esz­közként elfogadott (3954 1919. M. E. rend.), úgynevezett lehér­pénzben megajánlott és így lejártnak tekintendő tartozás kiegyen­lítését visszautasította, az irányadó fenti anyagjogi szabályok alap­ján az alperes hitelezői késedelmét megállapítja és amennyiben a 463/1920. M. E. rendelet 1. ^-nak alább érintett egyéb ren­delkezésének is elég lelt téve, felperes az egész tartozás alól fel­szabadult volna. Ebben a tekintetben ugyanis a 403 1920. M. E. rendelet a jogigény érvényesítésének még azt a törvényes feltételét is meg­szabja, hoszy az adós a szolgáltatást 1919. augusztus 15-én a hitelező részére készen tartotta és ennek folytán az adós a fehér­pénz névértékének leszállításából kárt szenvedett. A fellebbezési bíróság ítéletében azonban erre a döntő moz­zanatra tényállás megállapítva nincs. Alperes felülvizsgálati ké­relmében ugyan azt állítja, hogy az említett összeget őrzési letétbe fogadta, ezt az előadását, amely a felperest a most kiemelt tör­vényes feltétel igazolásától felmentelte volna, visszavonta; peres ' feleknek ebben a részben a felülvizsgálati tárgyaláson tett egybe­hangzó nyilatkozata alapján a kir. Kúria léhát a Pp. 534. §-a

Next

/
Oldalképek
Tartalom