Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

66 Hiteljogi Döntvénytár. indokok: Alperesnek a 463 1920. M. E. rendelet helytelen alkalmazására fektetelt felülvizsgálati panaszával összefüggésben előadott azt a jogi érvelését, hogy a 463/1920. M. E. rendelet ebben az esetben, ahol a tartozás a 2' . a. kötelezvény szerint csak 1919. december 31-én járt le, nem helyesen lett alkalmazva, a kir. Kúria alaposnak nem találta. A rendelet valóban azt tartalmazza, hogy a tartozás névértékének egyötöd részével, egyéb feltételek mellett olyan pénztartozását teljesítheti, amelyei meghatározott időben még az 1919. augusztus 15. napja előtt kellett-volna teljesítenie. A fellebbezési bíróság azonban a Pp. 507. S-a alapján elfogadva az elsőfokú bíróság tényállását, lélek egyező előadását véve alapul, azt a tényt állapította meg, hogy a felperes 4919. július havában az alperes pénzintézetnél 19,000 K folyószámlára nyújtott kölesönt vett fel, amelyet 1919. december 31-ig tartozott visszafizetni. Már pedig a folyószámlakölcsön jogi természete az, hogy ellenkező megállapodás hiányában az adós a kölcsönt a jogviszony tartama alatt tetszésszerinti időben és tetszésszeTinti részletekben visszafizetheti. Ennek a visszafizetési jognak megfelelően aztán a hitelező köteles a felajánlott szolgáltatást elfogadni ; azt tehát a hitelező vissza nem utasíthatja, különben elfogadói késedelembe' esik. Alperes hitelezőnek az a ténye tehát, hog\ az irányadó tényállás szerint felperes által 1919. augusztus 11-én, az akkor forgalomban lévő. habár nem is törvényes, de kényszerfizetési eszközként elfogadott (3954 1919. M. E. rend.), úgynevezett lehérpénzben megajánlott és így lejártnak tekintendő tartozás kiegyenlítését visszautasította, az irányadó fenti anyagjogi szabályok alapján az alperes hitelezői késedelmét megállapítja és amennyiben a 463/1920. M. E. rendelet 1. ^-nak alább érintett egyéb rendelkezésének is elég lelt téve, felperes az egész tartozás alól felszabadult volna. Ebben a tekintetben ugyanis a 403 1920. M. E. rendelet a jogigény érvényesítésének még azt a törvényes feltételét is megszabja, hoszy az adós a szolgáltatást 1919. augusztus 15-én a hitelező részére készen tartotta és ennek folytán az adós a fehérpénz névértékének leszállításából kárt szenvedett. A fellebbezési bíróság ítéletében azonban erre a döntő mozzanatra tényállás megállapítva nincs. Alperes felülvizsgálati kérelmében ugyan azt állítja, hogy az említett összeget őrzési letétbe fogadta, ezt az előadását, amely a felperest a most kiemelt törvényes feltétel igazolásától felmentelte volna, visszavonta; peres ' feleknek ebben a részben a felülvizsgálati tárgyaláson tett egybehangzó nyilatkozata alapján a kir. Kúria léhát a Pp. 534. §-a