Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

Hiteljogi Döntvénytár. szerzett papírmennyiséget felhasználatlanul hosszabb ideig raktáron tartani gazdasági érdekeinek veszélyeztetésére tekintettel kötelességében nem állolt. Ennek folytán dacára annak, hogy az alperes lapjának előállítását, az 1919 augusztus 4. napján kifejezetlen megtagadta és a C) alatti levélre választ nem adva, annak adott kifejezést, hogy a lapot a kiadási tilalom megszűnte után sem hajlandó előállítani, így tehát őt szerződésszegés terheli, lisztázandó az a körülmény, hogy a szerződésszegése folytán az alperest különben terhelő kártérítési felelősség alól őt mennyiben mentesíli az a tény, hogy felperes a NB. alatti rendelet után a lapkiadási tilalom megszűntéig lapjának kiadására szóló engedélyt a kormányhatóságtól nem kért, minek folytán az alperes bizonytalanságban maradt, hogy a beszerzett papirost érdekei ellenére meddig tartsa raktáron, továbbá, hogy a kiadási tilalom megszűnte után alperesre nézve a lap kiadása mennyiben vált gazdaságilag lehelellenné. A megállapított irányadó tényállás melleit alperesre nézve felperes abbeli mulasztásából folyóan, hogy a lapkiadási tilalom fennállása idején a lapjának kiadására szóló engedély megadását nem kérelmezte és kieszközölni meg nem kísérelte, gazdasági lehetetlenülést csak abban az esetben lehet megállapítani, ha a NB. alalti rendelet kelte utáni időben az alperes a súlyossá vált ipari viszonyok nyomása alatt és figyelemmel a kiadási tilalom fennállásának bizonytalan idő tariamára, a felperes lapjának kiadhatása végett beszerzett papírmennyiséget tényleg más módon felhasználta, vagy felhasználására más megrendelővel kötött szerződéssel magát kötelezte, mert egymagában az a körülmény, hogy a lapkiadási tilalom és annak megszűnte közt lefolyt aránylag rövid időtartam alatt a felperes a lapjának kiadására engedélyt nem kért, nem enged jogos következtetést arra, hogy felperes az alperessel kötőit szerződéstől maga is elállott. Ennélfogva ha az alperesnek az 1919 szeptember 12. napján a felperes lapjának előállíthatása céljából előbbi időben már beszerzelt elegendő papírmennyiség még rendelkezésére állott és ha abban az időben az alperest a kiadási tilalom fennállása alatl mással kötött szerződés ennek a papírmennyiségnek felhasználására kényszerhelyzetbe nem hozta, akkor nincs jogos alapja annak, hogy alperes a szerződést a G) alalti levél vétele után sem teljesítette és ez eselben az alperes a kártérítési felelősség alól nem mentesül. Alperes állította ugyan, hogy gazdasági kényszerhelyzet alatt a kérdéses papírmennyiségből időközben a «Társasága lapnak előállítására szerződött, ezzel szemben azonban a felperes bizonyítani kívánta, hogy az alperes a «Társaság» lap nem egész