Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

Hiteljogi Döntvénytár. inert az még nincs ratifikálna, illetőleg még nem lépett joghatályba. (Kúria 1920 nov. 19. P. VII. 3542 1920. sz. A m. kir. Kúria: Alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja. Indokok: Elsőrendű alperesnek az a védekezése, hogy Ő felperessel jogviszonyban nem áll, már a KT. 299. §-ának máso­dik bekezdésében foglalt annál a jogelvnél fogva is alaptalan, hogy a korábban szerzett tulajdon csupán az ott mondott jó­hiszemű zálogbirtokosnak vagy utódának hátrányára nem érvé­nyesíthető, amiből önként folyik, hogy felperes a szóbanforgó értékpapírokra vonatkozó tulajdonát az erről tudomással bírt első rendű alperessel szemben, aki a papírokat felperes tulajdonának ismeretében vette át másodrendű alperestől letétbe, szintén érvé­nyesítheti, illetve azok kiadását tőle is követelheti. Felperes tehái tulajdonjoga alapján — természetesen az őt terhelő viszontkötele­zettség teljesítése mellett — jogosan léphet fel mindkét alperes­sel szemben az értékpapírok kiadása iránt. Helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja is, hogy miután a szóbanlevő értékpapírok Budapesten az elsőrendű al­peresnél vannak, annak a kérdésnek az eldöntésénél, vájjon azokat az alperesek a felperesnek kiadni kötelesek-e, a cseh kor­mány állítólagos korlátozó, avagy tiltó rendelkezései figyelembe nem jöhetnek; mert eltekintve attól, hogy alperesek nem mu­latták ki elfogadhatóan olyan értelmű cseh kormányrendelet léte­zését, amely cseh megszállás alatt nem álló területen őrzőit érték­papíroknak az ilyen megszállott területen kívül lakók részére való kiadását gátolná, mégha léteznék is ilyen rendelet, az figyelembe azért nem jöhetne, mert az ilyen értelmű nelaláni cseh kormány­rendeletet a magyar bíróság a magyar jog uralma alatt álló terü­leten lakók érdekeinek rovására nem tekinthetné joghatályosnak. Az irányadó ítéleti tényállásból nyilvánvaló, hogy másodrendű alperes viszonkövetelése felperessel szemben még Kassának a csehek állal történi megszállása előli ugyanazon az egységes magyar jogterületen lakó, mindkét részről magyar honos felek kö­zött, tehát — erre vonatkozó kifejezőit akaratkijelentés nélkül is — kétségtelenül osztrák-magyar Kiértekben kelelkezelt, s az is nyilvánvaló, hogy a szerződő lelek szándéka, minthogy akkor cseh valuta még nem létezed, nem is irányulhatott másra, mini arra, hogy felperes a maga tartozását osztrák-magyar K-értékben fogja kifizetni. Egymagában az a körülmény tehát, hogy időköz­ben Kassa cseh megszállás alá kerüit és olt ezidőszerint tényleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom