Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)
Hiteljogi Döntvénytár. inert az még nincs ratifikálna, illetőleg még nem lépett joghatályba. (Kúria 1920 nov. 19. P. VII. 3542 1920. sz. A m. kir. Kúria: Alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja. Indokok: Elsőrendű alperesnek az a védekezése, hogy Ő felperessel jogviszonyban nem áll, már a KT. 299. §-ának második bekezdésében foglalt annál a jogelvnél fogva is alaptalan, hogy a korábban szerzett tulajdon csupán az ott mondott jóhiszemű zálogbirtokosnak vagy utódának hátrányára nem érvényesíthető, amiből önként folyik, hogy felperes a szóbanforgó értékpapírokra vonatkozó tulajdonát az erről tudomással bírt első rendű alperessel szemben, aki a papírokat felperes tulajdonának ismeretében vette át másodrendű alperestől letétbe, szintén érvényesítheti, illetve azok kiadását tőle is követelheti. Felperes tehái tulajdonjoga alapján — természetesen az őt terhelő viszontkötelezettség teljesítése mellett — jogosan léphet fel mindkét alperessel szemben az értékpapírok kiadása iránt. Helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja is, hogy miután a szóbanlevő értékpapírok Budapesten az elsőrendű alperesnél vannak, annak a kérdésnek az eldöntésénél, vájjon azokat az alperesek a felperesnek kiadni kötelesek-e, a cseh kormány állítólagos korlátozó, avagy tiltó rendelkezései figyelembe nem jöhetnek; mert eltekintve attól, hogy alperesek nem mulatták ki elfogadhatóan olyan értelmű cseh kormányrendelet létezését, amely cseh megszállás alatt nem álló területen őrzőit értékpapíroknak az ilyen megszállott területen kívül lakók részére való kiadását gátolná, mégha léteznék is ilyen rendelet, az figyelembe azért nem jöhetne, mert az ilyen értelmű nelaláni cseh kormányrendeletet a magyar bíróság a magyar jog uralma alatt álló területen lakók érdekeinek rovására nem tekinthetné joghatályosnak. Az irányadó ítéleti tényállásból nyilvánvaló, hogy másodrendű alperes viszonkövetelése felperessel szemben még Kassának a csehek állal történi megszállása előli ugyanazon az egységes magyar jogterületen lakó, mindkét részről magyar honos felek között, tehát — erre vonatkozó kifejezőit akaratkijelentés nélkül is — kétségtelenül osztrák-magyar Kiértekben kelelkezelt, s az is nyilvánvaló, hogy a szerződő lelek szándéka, minthogy akkor cseh valuta még nem létezed, nem is irányulhatott másra, mini arra, hogy felperes a maga tartozását osztrák-magyar K-értékben fogja kifizetni. Egymagában az a körülmény tehát, hogy időközben Kassa cseh megszállás alá kerüit és olt ezidőszerint tényleg