Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

Tartalommutató. XI ból és nevében történt kiűzetése esetében, amely tény még egy­magában véve szintén nem eredményezi a zálogtulajdonos adóst a záloghitelezővel szemben megillető jogok bírói érvényesíthe­tésének a fizető harmadik személyre való átszállását— . .... 54 Súly meg állapítás. Ha az eladó a teljesítés helyén vasútra feladott árút a feladás előtt tizedesmérlegen lemérte, a vételár fizetésénél ez a bizon} !­tott súly, nem pedig a feladáskor a kevésbé pontos vasúti hídmér­legen megállapított kisebb súly az irányadó .... _ 53 Vétel teljesítése. 33. Az árúnak fuvarozás végett a vasúton történt feladását csak a fuvarlevél s a feladó-vevény szállítása bizonyítja, de nem az át­vételi elismervény is, amellyel a vasút csak a fuvarozandó árúnak nála történt elhelyezését tanúsítja. A vevő tehát oly esetben, ha a vételár fizetésének feltételeként a fuvarozás vé­getti feladás köttetett ki, a fuvarlevél vagy a feladó-vevény be­mutatása nélkül a vételárt kifizetni nem tartozik. De ha az volt a gyakorlat, hogy alperes szállítási kötelezettségének iga­zolása céljából csak vasúti elismervényeket mutatott be s fel­peres ezek ellenében a nem vitás tényállás szerint a vételárat kifizette : az eladó már a vasúti elisruervények bemutatása elle­nében igényelhet fizetést. _ „_ „ _ . . „_ 4S Eladó késedelmei 10. Ha az eladó gyára üzemének munkabeosztását ismerve, ennek dacára a megrendelést a késleltető körülmények közlése nélkül elvállalta és ha a megrendelő, a megrendelés haladéktalan el­készítésében jóhisxeműleg bizhatott: úgy az eladó utólag, a csak általa ismert késleltető körülményekre, mint mentesítőkre jóhiszeműen nem hivatkozhatik. Ha a vevő az eladó késedel­mének a KT. 354. §-ában foglalt következményeit le nem vonta : ezzel csak az járt, hogy ő a teljesítést a késedelem dacára el­fogadni tartozott, ellenben a késedelemnek egyéb, a KT. 354. §-án kívül álló következményei el nem enyésztek és így külö­nösen fennmaradt a késedelemnek az a következménye, hogy az annak ideje alatt beállott véletlen lehetetlenülésért az adós válik felelőssé. Az utólagos teljesítés megengedése azonban ismét nem jelent többet, mint amennyit a KT. 354. §-• erre nézve tartalmaz és így nem jelenti a már beállott késedelem­nek teljes jogi elenyésztót, miért is a késedelemnek a veszély viselését az adósra hárító következménye, az utólagos teljesí­tésre adott határidő tartama alatt is érintetlenül fennáll... 13 Ha a vevő az eladó késedelme folytán az ügylettől elállott, utóbb azonban a felek oly új megállapodásra léptek, hogy az eladó az árút szállítani fogja : a vevő az ügylet teljesítését igé­nyelheti anélkül, hogy ezzel a KT. 353. §-ában szabályozott választási joggal visszaélt volna. — A vevő a szerződés telje­sítése iránt folyamatba tett perben az általános magánjognak a KT. 353. §-ával ellentétben nem álló, s az eladónak a telje­sítő alatt gyakorolható választási jogát biztosító szabálya értei-

Next

/
Oldalképek
Tartalom