Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

;xn \ Tartalommutató. Lit> mében a vétel tárgyának szállítására irányuló kérelemmel kapcsolatban, vagylagosan nem teljesítés esetére az árú egyenértékének megfizetését is követelheti _ 39 Proletárdiktatúra hatása a teljesítésre. 18. Noha az eladót az ügylet lebonyolítása tekintetében szükséges intézkedések megtételében, köztudomás szerint, előbb a kommut nista uralom, utóbb a román megszállás következtében önhibáján kívül beállott erőhatalom gátolta, a vevő sem tartozott az ügylet lebonyolítását a kommunista uralom bizonytalan megszűntéig várni és így az ügylettől elállani jogában állott 25 19. A proletárdiktatúra következtében a magántulajdon tekintetében is teljesen megváltozott viszonyok közepette és azoknak kiszámíthatatlan volta, valamint tartalmuknak teljes bizonytalansága mellett az eladó nem volt köteles az árút teljesen bizonytalan ideig a vevő rendelkezésére tartani; ezért jogosan állhatott el az ügylettől. . _ „_ „ „.. „ „_ _ „.. 2»> Gazdasági lehetetlenülés, t). Az adós a szerződésben megállapított feltételek mellett való teljesítésre nem kötelezhető abban az esetben, ha ez a teljesítés a hitelezőt netalán később bekövetkezett rendkívüli körülmények folytán az általa szolgáltatandó ellenértéket messze meghaladó és előre nyereségül számításba nem is vehetett aránytalanul nagy vagyoni előnyhöz juttatná, viszont az adósra az ő szerződésszegésével arányban nem álló s esetleg vagyoni romlására vezető veszteséget hárítana. Ebben az esetben a felperesnek teljesítésre irányuló kereseti kérelme nem vezethet eredményre ; de ez nem zárja ki, hogy a kétségtelenül szerződésszegő alperes késedelmességének következményeként az őt arányosan sújtó kártérítésre köteleztessék, amely a szerződéshez hű felperesnek a nem teljesítésből annak idején okozott kárát kiegyenlíteni alkalmas lesz. . . .... 12 11. Ha a kárösszeg meghatározása tekintetében irányadó időpontban a piaci ár a háborús viszonyok hatása alatt aránytalanul magasra emelkedett, a vevő ilyen háborús konjunkturális áralakulás folytán előállott, a költséget és a rendes (tisztességes) . kereskedői hasznot meghaladó árkülönbözetet jogszerűen nem igényelhet. A 3678/1917. M. E. sz. rendelet büntető rendelkezésének megalkotása előtt is, a tisztes kereskedői forgalom terén követett életfelfogás szerint, a tisztességes kereskedelem elveibe, ekként a jó erkölcsökbe ütközőnek vétetett az, ha a kereskedő valamely közszükségleti cikket oly áron forgalmazott tovább, mellyel az árú a kérdéses rendelet 28. j-ában meghatározott mértéken felül megdrágíttatott. Amint tehát nem adhatna túl a jó erkölcsökbe ütköző, sőt kihágásnak minősülő cselekmény elkövetése nélkül vevő az általa beszerzett árún oly magas áron, mely a 28. §, értelmében kiszámítandó tisztes kereskedői nyereség határát meghaladná, úgy a szerződés nem teljesítése következményeként előállott vesztett haszon fejében sem ítélhető meg vevő javára eladóval szemben oly eszszeg, mely az árú birtokában elérhetett tisztes kereskedői haszon mérvét túllépné. . . . ,.. .... . _ 14