Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

X TartaLommulaté. hitelező vissza nem utasíthatja, különben elfogadói késedelembe esik. Az 1919. augusztus 15. napja előtt fehérpénzben felajánlott fizetés visszautasítása tehát a hitelezői Lésedelmet megállapítja. _ .. _ — 65 Pénzlebéli/egzés. 43. A hitelező, ki az 1700/1920. M. E. sz. rendelet 1. §-a ellenére az 1920 március 17-én fizetésül felajánlott felüibélyegezetlen bankjegyeket el nem fogadta, elfogadási késedelembe esett. A szolgáltatás tárgya tekintetében a késedelemnek ideje alatt a hitelező viseli a kárveszélyt, miből folyik, hogy annak a ténynek a következményeit, hogy a neki felajánlott, de általa visszntasított, részére azonban továbbra is készen tartott bankjegyek értékének felerésze felülbélyegzés után az id. rendelet. 2. §-a értelmében a főgyűjtőhelyen Pénztári Elismervény ellenében visszamaradt, Ő köteles viselni. Az adós az elfogadási késedelem idejére a pénztartozása után nem köteles kamatot fizetni, ha a pénzt a hitelező javára készen tartja. ..... _ .... 07 48. Az 1700/1920. M. E. sz. rendelet 9. §-ának második bekezdése tiltja ugyan a pénztári elismervényen alapuló követelésnek élők között jogügylettel való átruházását: ez az intézkedés azonban nem zárja ki annak bírói ítélettel leendő megállapítását, hogy a pénztári elismervényen alapuló követelés nem az abban megnevezettet, hanem mást illet meg.... „ ... . 75 54. A 2260/1920. M. E. sz. rendelet szerint a pénzintézetek pénztáraikat 1920 március hó 17. napján zárva tartani voltak kötelesek, hogy az osztrák-magyar bankjegyek felülbélyegzésének előkészítésére szükséges munkálatokat elvégezhessék. Azonban a rendelet ehhez a rendelkezéshez semmi magánjogi hatályt nem fűz,' az 1700/1920. M. E. sz. rendelet szerint pedig az osztrák-magyar bankjegyek felülbélyegzés nélkül csak 1920 március 18-án szűntek meg törvényes fizetési eszközök lenni. A pénzintézet tehát a lejárt tartozásra 1920 március 17-én fel- . ajánlott fizetést elfogadni tartozott, és ha mégis visszautasította, az adós pedig azt, — a bírói letóthivatal is zárva lévén, — még aznap közjegyzői letétbe helyezte, a bekövetkezett felülbélyegzés ányagi következményei nem az adóst, hanem a pénzintézetet terhelik. .... . .._ 84 Vétel. Eladó siemrlye. '•'1. Egymagában az a körülmény, hogy a vevő megbízásából harmadik személy fizeti ki a vótelárt az eladónak és hogy ezzel kapcsolatban az eladó az árúnak a harmadik személy kezéhez leendő kiszolgáltatása iránt rendelkezik, még nem jelenti a vevő szerződéses jogainak a harmadikra való átruházását s nem szünteti meg az eredeti szerződő felek közötti ügyleti kapcsolatot. A vételi ügyletből származó jogokat tehát kifejezett engedményezés nélkül, az eladóval szemben továbbra is csak az eredeti vevő érvényesítheti. Ugyanez áll a záloggal biztosított kölcsöntartozásnak harmadik személy által az adós megbízásá-