Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

56 Hiteljogi Döntvénytár. A bíróság megállapította továbbá, bogy a szóbanforgó címleteknek 1919 okt. 25-én az árfotyama a felek részéről ekkor. Budapesten megállapított 117%-nál, Wienben körülbelül 18 % -kai volt magasabb. A bíróság tudomása szerint mindkét peres fél hasonló ügyletek kötésénél oly nagyfokú jártassággal és a minden egyes ügyben megkívánt körültekintéssel rendelkezik, hogy a bécsi árfolyamokról szükségképen tájékozódoltaknak kellett lenniök. Ha emellett tekintetbe vesszük azt, hogy 1919 okt. 20. körüli időben a budapesti tőzsdén értékpapírokat általában, zálogleveleket azonban különösen, kizárólag lebélyegezellen Osztrákmagyar ezresbankjegyekkel fizettek, de azérí is, mert A. Ö. tanú vallomása szerint alperes azt a kötjegyet, amelyre ő felperes kívánságához képest reá vezette, hogy az ellenérték ilyen pénzben fizetendő, kifogás nélkül elfögadta : a bíróság megállapítja, hogy a stornó-ügylet létesítésekor peres feleknek az volt a szándéka, hogy az elszámolást az ekkor értékesebb úgynevezett magyar ezresekben létesítsék. Tekintettel most már arra, hogy a szept. 20-iki ügyletlel eladott címletek ellenértéke lebélyegzett osztrák pénzben volt fizetendő, ebből az következik, bogy egyébként alperes szállítási késedelmének is folyománya, hogy alperes felperesnek azt az értékcsökkenést megtéríteni köteles, amelyet 1919 szept. 22. napjától kezdve, amidőn alperes köteles lett volna a zálogleveleket Wienbe szállítani, október 25-éig Wienben maradt 275,000 koronája lebélyegezetlen Osztrák-magvar ezresbankjegyekkel szemben szenvedett. Ez az értékcsökkenés, amint azt a bíróság saját szakértelme alapján megállapítja 16%-ot tesz k\. Felperesnek az alperes mulasztása miatt okozott kára ezek szerint teljes egészében csak úgy térül meg, ha felperesnek a 275,000 korona 16%-át, vagyis 44,000 koronát megtérít. Ennek folytán s bíróság összesen 84,500 korona tőke és ennek a keresetben felszámított kamatai megtérítésére kötelezi alperest. 31. /. A KT. 505. §-ának 3. pontja értelmében az életbiztosítási szerződés a díjfizetés elmulasztása folytán hatályát veszti és a törvény a szerződés hatálytalanságának ezen az alapon való bekövetkezését nem teszi függővé attól, hogy a biztosító a szerződést kifejezetten megszüntesse és erről a biztosítottat vagy a kedvezményezettet értesítse. —