Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

56 Hiteljogi Döntvénytár. A bíróság megállapította továbbá, bogy a szóbanforgó cím­leteknek 1919 okt. 25-én az árfotyama a felek részéről ekkor. Budapesten megállapított 117%-nál, Wienben körülbelül 18 % -kai volt magasabb. A bíróság tudomása szerint mindkét peres fél hasonló ügyletek kötésénél oly nagyfokú jártassággal és a min­den egyes ügyben megkívánt körültekintéssel rendelkezik, hogy a bécsi árfolyamokról szükségképen tájékozódoltaknak kellett lenniök. Ha emellett tekintetbe vesszük azt, hogy 1919 okt. 20. körüli időben a budapesti tőzsdén értékpapírokat általában, zálog­leveleket azonban különösen, kizárólag lebélyegezellen Osztrák­magyar ezresbankjegyekkel fizettek, de azérí is, mert A. Ö. tanú vallomása szerint alperes azt a kötjegyet, amelyre ő fel­peres kívánságához képest reá vezette, hogy az ellenérték ilyen pénzben fizetendő, kifogás nélkül elfögadta : a bíróság megálla­pítja, hogy a stornó-ügylet létesítésekor peres feleknek az volt a szándéka, hogy az elszámolást az ekkor értékesebb úgynevezett magyar ezresekben létesítsék. Tekintettel most már arra, hogy a szept. 20-iki ügyletlel eladott címletek ellenértéke lebélyegzett osztrák pénzben volt fizetendő, ebből az következik, bogy egyéb­ként alperes szállítási késedelmének is folyománya, hogy alperes felperesnek azt az értékcsökkenést megtéríteni köteles, amelyet 1919 szept. 22. napjától kezdve, amidőn alperes köteles lett volna a zálogleveleket Wienbe szállítani, október 25-éig Wien­ben maradt 275,000 koronája lebélyegezetlen Osztrák-magvar ezresbankjegyekkel szemben szenvedett. Ez az értékcsökkenés, amint azt a bíróság saját szakértelme alapján megállapítja 16%-ot tesz k\. Felperesnek az alperes mulasztása miatt oko­zott kára ezek szerint teljes egészében csak úgy térül meg, ha felperesnek a 275,000 korona 16%-át, vagyis 44,000 koro­nát megtérít. Ennek folytán s bíróság összesen 84,500 korona tőke és ennek a keresetben felszámított kamatai megtérítésére kötelezi alperest. 31. /. A KT. 505. §-ának 3. pontja értelmében az életbiztosítási szerződés a díjfizetés elmulasztása folytán hatályát veszti és a törvény a szerződés hatálytalanságának ezen az alapon való bekövet­kezését nem teszi függővé attól, hogy a biztosító a szerződést kifejezetten megszüntesse és erről a biz­tosítottat vagy a kedvezményezettet értesítse. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom