Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

Hiteljoyi Döntvénytár. II. A biztosított halála után a biztosító által díjfizetésre történt felhívás és a biztosítási díjnak beküldése nem trevalidálja a biztosítást, ha a biztosító a díjfizetési felhívás elküldésekor a biztosított haláláról nem udott. — ///. A 2807/1915. M. E. sz. rend. 6. §-a szerint a biztosítási dijak csak abban az esetben estek halasztás alá, ha akkor, amikor ezek fizetendők voltak, a biztosított katonai szolgálatot teljesített. Nem esik azonban a moratórium-rendelet szempontjából a biztosítottal egy tekintet alá az a harmadik személy, ki a biztosítási díj fizetésére vállalkozott, anélkül, hogy a biztosító a szerződésnek e harmadik személyre átruházásába és abba beleegyezett volna, hogy a biztosítási díjakat a biztosítottnak a kötelezettség alóli felmentésével e harmadik személy fizesse. (Kúria 1919 jan. 31. P. IV. 5080/1918. sz.) A budapesti tábla: A törvényszék ítéletét megváltoztatja, a keresetet elutasítja. indokok: Vonatkozó indokai alapján helyes az elsőbíróságnak az az álláspontja, amely szerint a biztosítási szerződés amiatt, mert a biztosított az 1815. évi díj egy részével hátralékban maradt, hatályát nem vesztette. Téves azonban az 1916. évi biztosítási díj kifizetésének a biztosított haláláig való elmulasztásából folyó jogi helyzet tekintetében és a biztosító K. alatti levelének jogi hatályára vonatkozóan elfoglalt elsőbírósági álláspont. Az 1916. évi díj ugyanis a biztosítási szerződés szerint 1916 febr. 18-án lévén fizetendő, e díjnak a most jelzett időpontot követő 30 nap alatti ki nem fizetése miatt az ügylet a KT. 505. §. 3. pontja, valamint a kötvényfeltételek 7. cikke értelmében 1916 márc. 19-én hatályát vesztette. Minthogy pedig a biztosított ezt követő időben, 1916 okt. 19-én halt meg és minthogy eddig az időpontig a felek között a megszűnt szerződés újra életbeléptetése tekintetében semminemű megállapodás nem létesült: minthogy továbbá az életbiztosítási szerződésnek is a kockázat viselése lévén a lényege, kockázat viseléséről pedig a biztosítás tárgyává tenni kívánt esemény bekövetkezte után szó nem lehetvén, alperesnek 1916 nov. 27-én kelt K. alatti levélé-