Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

Hiteljogi Döntvénytár. 23 ellen emelt panasz pedig a fentebb elfoglalt jogi álláspontnál fogva tárgytalanná vált. = V. ö. az előző 13. sz. esettel. 15. A meghitelezés (akkreditálás) útján való biztosítás iránti megállapodás magának a vételi (szállítási) ügyletnek körébe tartozó mellékkikötés, amely tehát csakis a főügyletben résztvevő szerződő felek közt létesülhet. Az, hogy a biztosítás nyújtására kötelezett vevő a biztosítandó összeget a sajátjából teszi-e le valamely pénzintézetnél, vagy azt helyette s afvele történt megállapodás alapján más szolgáltatja-e be a letéteményes pénzintézethez, nem változtat a meghitelezés tekintetében kizárólag a vételi szerződést kötő felek között létrejött jogviszony lényegén, mert a meghitelezés útján való biztosítás ez utóbbi esetben is, az eladóval szemben erre kötelezett vevő által nyujtottnak tekintendő, az ő rendelkezése folytán, a meghitelezési összeget tényleg szolgáltató harmadik személy tehát nem lép be a főügyletbeli szerződő felek közti jogviszonyba és a vevővel szemben nem a meghitelezési, hanem kettőjük közt létrejött megbízási ügyletből folyóan teljesít. (Kúria 1918 okt. 25. P. IV. 3241 1918. sz.) A Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét feloldja. indokok: Az «akkreditálás» vagyis meghitelezés alatt a vételi (szállítási) ügyletekből folyóan a fizetésre kötelezeti fél részéről az ő fizetési készsége és képessége tekintetében áz árú szállítására kötelezett félnek akként nyújtott biztosítás értendő, hogy a vevő a szállítás feltételeihez képest esedékes vételárat az ügylet zavartalan lebonyolítása végett az eladó részére annak idején leendő kiszolgáltatás céljából valamely pénzintézetnél leteszi vagy letéteti.