Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

Hileljogi Döntvénytár. 13csolatban a képviseleti jogosult súg lói megfosztassák és az üzletvezetés és képviselet jogának teljes megvonása liehjett, mint ennél is kevesebbet kívánhatja azt is, hogg a másik tag üzletvezetési és képviseleti joga csak egg bizongos meghatározott ügglet vagy intézkedés tekintetében korlátoztassék. (Kúria 1918 okt. 23. P. IV. 3057 1948. sz.) A Kúria: A felülvizsgálati kérelem kövelkezlében a fellebbezési bíróság ítéletét a Pp. 5 43. §-a alapján feloldja és a fellebbezési bíróságot további eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítja. Indokok: A peres felek közölt R. és D. cég alatt fennálló közkereseti társaság csupán a peres felekből, tehát csak két tagból áll, akik a társasági szerződés létesítése alkalmával abban állapodtak meg, hogy az üzletvezetési és a társaság képviseleti joga mindkettőjüket együttesen illeti. A felperes kereseti kérelme pedig arra irányul, hogy a nevezett cégnek M. E.-né és M. V. k—i céggel szemben felperes részéről fennállónak vélt 20,500 K követelése behajtása tekintetében az alperestől az üzletvezetési és képviseleti jog megvonassék és a felperes feljogosíltassék arra, hogy ezt a követelést a peres felek társas cége nevében és részére egyedül is érvényesítse. A fellebbezési bíróság ennek a kereseti kérelemnek a KT. 79. §-a alapján adott helyet, mert az ítéletében idevonatkozóan előadott, illetőleg az elsőbíróság ítéletéből elfogadott tényállás szerint a peres felek társas cége 375 drb m—i fatermelő részvénytársasági részvényét M. E.-né és M. V. k—i cég útján eladván utóbbi cég a részvényenkinl elért 1200 K vételárból a peres felek társas cégének részvényenkint csak 1100 K-át, s így összesen 57,500 K-ával kevesebbet fizetett ki, mint amennyit tényleg kapott és ennek dacára az alperes a felperes által a nevezett k—i cég ellen a visszatartott vételári részösszeg iránt megindítani kívánt pernek a peres felek társascége nevében való megindítása ellen tiltakozik és a per megindításához szükséges ügyvédi meghatalmazást aláírni, illetőleg arra a társas céget a maga részéről is jegyezni annak ellenére is vonakodik, hogy a felperes az indítandó perből kifolyólag a társas cégre esetleg háruló költségekért az alperessel szemben saját személyében szavatosságot kész vállalni, és mert az alperesnek ezt a magatartását a fellebbezési bíróság jogszerű okul tekintette arra, hogy a felperes által jogosnak tartott kérdéses követelés behajtása iránti joglépések megtétele tekintetében az alperestől az üzlelve-