Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

Hiteljogi Döntvénytár. zetési és ezzel kapcsolatosan a képviseleti jog a KT. felhívod 79. §-a alapján megvonassék. A fellebbezési bíróságnak ez a jogi áHáspontja leves, inert a fenj kiemelt tényállás szerint az üzletvezetés a társaság mindkét, vagyis valamennyi 'tagját együttesen illetvén, a K. T. 7!). §-a, — amely arra az esetre vonatkozó szabályt foglalja magában, amikor az üzletvezetés a társasági szerződés vagy későbbi megállapodás által egy vag\ több társasági tagra ruházlatQlt és amikor azután a többiek az üzletvezetésből a KT. 77. §-a értelmében kizártnak tekintendők, — a jelenlegi esetre nem alkalmazható ; és mert egyébként is az alperesnek a fellebbezési bíróság által idevonatkozóan megállapított tényállásból kitetsző fentebb jelzett magatartása magában véve az üzletvezetés és a képviselet jogának megvonására jogszerű oknak annál kevésbbé tekinthető, mert a fellebbezési bíróság által az elsőbíróság ítéletéből szintén elfogadott tényállás szerint maga a felperes adta elő, hogy a peres felek társascége kérdéses rész\ ényeinek rész vényenkin t 1400 K-ás árban való megvételére a nevezett k—i cégnek opciót adott, amely okból az alperes a kérdéses pernek megindításál indokolatannak s annál inkább mellőzhetőnek tarthatja, mert magának a felperesnek előadása szerint a k—i cégnek főnöke, M. X. az „ alperesnek apósa lévén, elfogadhatónak mutatkozik az alperesnek az a védekezése, hogy ő a k—i cégnek vele családi összeköttetésben álló tagjaival, az általa esetleg alaptalannak vélt perbe bocsátkozni nem kíván és mert a felperes által az indítani szándékolt perből kifolyóan, a peres felek társas cégére, esetleg háruló költségekért saját személyében vállalt szavatosság sem mentesíti a peres felek cégét és az alperest attól, hogy harmadik személyek abban az esetben, — ha a felperes a költségeket kellő időben még sem fizetné meg, — a cég ellen esetleg végrehajtást vezessenek és a KT. 88. §-a alapján az alperest saját személyében is felelőssé tegyék. Ezekből folvóan a keresetnek pusztán az elsőbírósági ítéletben megállapított s a fellebbezési bíróság állal elfogadott tényállás alapján és a fellebbezési bíróság ítéletében kifejtett jogalapon hely nem adható. Minthogy azonban a felperes keresetét arra a tényállítására alapította, hogy a nevezett k—i cég abban az időben, — amikor a peres felek cégétől a kérdéses 375 drb részvényre, egyenkint 1100 K-ás árban opciót kért és kapott, — már tudta, hogy a részvényeket egyenkint 1300 K-ájával a Magyar Bank megveszi és ezt az alperessel is közölte, hogy továbbá a peres felek társas cégének 37,600 K-ával megkárosítása az alperes tudtával és beleegyezésével történt és hogy a k—i cég ennek ellenében az