Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

Hileíjoyi Döntvénytár. tette, a hatálytalanításra jogszerű alapul nem szolgálhat. (Kúria 1918 okt. 25. P. IV. 3116 1918. sz.) A Kúria: A felperest felülvizsgálati kérelmével elutasílja. Indokok: A csődönkívüli kényszeregyezségi eljárást szabályozó 4070 i 915. sz. M. E. rendelet 04. §-a szerint az egyezség csak abban az esetben hatálytalanítható az azt megtámadó hitelezővel szemben, ha az egyezség az adósnak vagy az adós tudtával másnak ezen rendelet 51. §. 1. pontjában meghatározóit magatartása folytán jött létre. Ezzel szemben az a körülmény, hogy a felperes nem értesítette a esődönkívüli kényszeregyezségi eljárás folyamatba teleiéről és hogy az alperes a felperes követelését be nem jelentene, a hatálytalanításra jogszerű alapul nem szolgálhal. Csalárdságról a rosszhiszeműség kétségtelen fennforgása nélkül nem lehet szó, ez pedig a fellebbezési bíróság által az elsobíróság ítéletéből átvett és ehelyütt is elfogadott helyes okfejtés szerint az alperes részéről fenn nem forgott. Az a panasz pedig, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel mellőzte az alperes rosszhiszeműségének megállapítását, annál inkább alaptalan, mert a megállapított és meg nem támadott tényállásból nyilvánvaló, hogy a keresetben megjelölt követelés bejelentésének elmulasztása a kielégítési arány meghatározására befolyást nem gyakorol. Ezekhez képest, minthogy a fellebbezési bíróság jogi (hintése az irányadó jogszabályoknak megfelel: a felperes alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasítandó volt. = V. ö. Hitelj. Dtár X. 87., I0i., 171.. 176., XII. 33.; •>>'>.. 1-20. ^z. osetekkel é> a következő (i. sz. esettel. (í. A 4070/1915. M. E. sz. rendelet nem tartalmaz oly intézkedést, mely szerint a csödönkivüli kényszeregyezségi eljárás szempontjából is érvényes külön kielégítési joggal biztosított követelésnek az egyezségi eljárás folyamán teljes összegben való bejelentése, valamint a szavazati jognak az egész követ-e