Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

1.0 Hileljogi Döntvénytár. lés erejéig történt gyakorlása és a kényszeregyezségben meghatározott hangádnak az egész követelés arányában történt felvétele azt eredményezné, hogy a hitelező a külön kielégítési jogot a követelésnek az egyezségi hányadot meghaladó részére nézve is elveszítse: ellenkezőleg: a rendelet 18. §-ának ötödik bekezdéséből, mely szerint az egyezségi eljárás megindítása az. ezt megelőzőleg érvényesen szerzett külön kielégítési jogokat nem érinti, valamint a 42. §. negyedik bekezdéséből, mely szerint a külön kielégilési jogról lemondó hitelezőt a szavazati jog tekintetében a többi hitelezőkkel egyenlőnek kell tekinteni, arra kell következtetni, hogy a hitelező az egyezségi hányadot meghaladó összegre vonatkozó külön kielégítési jogot a csődönkivüli kényszeregyezségi eljárás folyamán csak lemondás által veszti el. (Kúria 1918 szept. 27. P. IV. 1712 1918. sz.) A Kúria: A felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: A meg nem támadod űnyáüás szerint az alperes a jelen per tárgyául szolgáló zálogjogi előjegyzést a kényszeregyezségi ajánlat benyújtását megelőző két hónapnál régebben szerezte meg, 4070 1915. U. E. sz rendelet 19. §-a tehát erre alkalmazást nem nyerhet; az ugyanezen rendelet 71. , £-ának negyedik hekezdésére alapított felülvizsgálati panasz pedig alaptalan; mert ez kifejezetten csak a 19. §. első bekezdésében említeti: vagyis végrehajtás útján szerzett jogok érvénytelenségéről intézkedik, alperes azonban a zálogjogot nem végrehajtás útján, hanem a tkvi rendtartás 88. ^-ának o) pontja alapján jegyeztette elő. A 4070/1915. M: E. sz. rendelet nem tartalmaz oly intézkedést, mely szerint a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás szempontjából is érvényes külön kielégítési joggal biztosított követelésnek az egyezségi eljárás folyamán teljes összegben való bejelentése, valamint a szavazati jognak az egész követelés erejéig történt gyakorlása és a kényszeregyezségben meghatározott hányadnak az egész követelés arányában történt felvétele azt eredményezné, hogy a hitelező a külön kielégítési jogot a követelésnek az egyezségi hányadot meghaladó részére nézve is elveszítse;