Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

Tartalom mutató. XIII Árdrágítás. 20. Aki nem bejegyzett kereskedő, hanem csak ügynöki ipar foly­tatására bír iparengedéllyel: az 1916 : IX. tc. rendelkezéseinél fogva boroshordóknak továbbeladás végett, nyerészkedésre való vételével és eladásával hivatásszerűen vagy hivatásából folyóan nem foglalkozhatik.._ .... „ .._ .... .._ ._ _ 31 75. A hordó közszükségleti cikknek tekintendő. 1910 : IX. tc. életbe­lépte után közszükségleti cikkeknek forgalombahozatalával bün­tetlenül csak oly kereskedő foglalkozhat, aki ily ügyletekkel már a törvény életbelépte előtt is hivatásszerűleg, vagyis akként foglalkozott, hogy iparigazolványa s illetve az ebben meghatá­rozott üzletköre egyenesen az ily cikkekre, vagy az ezekkel rokontermészetű tárgyakkal való kereskedésre szólott. (1884: XVII. tc. 47. §.) Bor- és hordóügynöki igazolvány nem jogosít hordók forgalombahozatalára és azokkal való kereskedésre 1-J4 76. Az 1916: IX. tc. 1. j-ának harmadik bekezdése értelmében bün­tetlenül csak az olyan kereskedő közvetíthet e törvény hatályba­lépte után közszükségleti cikkeket, aki ezzel már e törvény életbelépte előtt legális módon, hivatásszerűleg, vagyis akként foglalkozott, hogy iparigazolványa, illetőleg ebben meghatáro­zott üzletköre egyenesen ilyen cikkekkel vagy azokkal rokon­tárgyakkal való kereskedésre szólott (1884: XVII. tc. 47. §-a); az a kereskedő, aki ennek a törvénynek az életbelépte előtt legálisan (hivatásszerűen) nem foglalkozott sertéskereskedéssel, illetve erre vonatkozó közvetítéssel, a törvény életbelépte után erre — minthogy közszükségleti cikkről van szó — csupán hatósági engedély megszerzésével válhatott jogosulttá 125 Lánckereskedés. 59. A közszükségleti cikknek a termelőtől a fogyasztóhoz juttatá­sánál a közbenső kereskedők hosszú láncolata nyilvánvalóan szükségtelen ós egyenesen a közérdekbe ütköző mértékben drá­gítja a fogyasztó által fizetendő vételárt; az ilyen láncolatos kereskedés tehát a 3678 1917. M. E. sz. rendelet 27. §-ában fog­lalt büntető rendelkezés hatályba lépését megelőző időben is a közrendbe s a jó erkölcsökbe ütközött,,. „ .._ 103 71. A 3678,1917. M. E. sz. rendelet 27. §-ában körülírt bűncselek­ménynek alanya a hivatásos kereskedő is lehet és pedig még abban az esetben is, ha a megkötött ügylet üzleti körébe tar­tozik, feltéve, hogy ügyletében egyébként a törvényes rendelet által tiltott árdrágító-visszaélés ismertetőjele feltalálható. Már pedig, amidőn bizományos újból bizományosnak adott el árút. nvilvánvaló, hogy a két bizományos között megkötött ügylet oly közbeeső kereskedés volt, amely az árúnak a kereskedelmi forgalomban a fogyasztóhoz való jutását nyilvánvalóan szük­ségtelenül akadályozta ós ezzel természetesen a közvetítők várt hasznára tekintettel az árak felesleges megdrágulását idézte elő 121 72. Elköveti a láncolatos kereskedés kihágását az a nagykereskedő, aki a tűzifát az erdőtulajdonostól veszi és nagykereskedőnek adja tovább - ._ ... ~~ ~~ ~~ — ~ — ~~ — 1-2 73. Az a körülmény, hogy a vevő a vételi ügyletet nem azzal a szándókkal vagy célzattal kötötte, hogy az így vett árút til-

Next

/
Oldalképek
Tartalom