Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

118 líiteljogi Döntvénytár. ténynek nem vehető, mert a szerződés idézett szakasza az el­terelésnek épen azt, a következményét hárítja el az alperestől, hog) ha abból kár keletkezik is, azt nem tartozik megtéríteni. De szemben a szerződés világos tartalmával nincs fogható alapja annak sem, hogy az vonja maga után az alperes felelősségét, hogy az elterelt kocsik üresek voltak és gyorsan romló árúk szállítására \oltak rendelve. Nem szolgállat alapot az alperes felelőssegének megállapítá­sára az a körülmény sem. hogy az üres kocsik a B.-Bródtól 7. km-nyire fekvő Bródba megérkeztek és az azokra vonatkozó szállítólevelek az említett állomás főnökének kezei közt voltak. Ugyanis a feleknek ehelyütt telt nyilatkozataiból kitűnőleg Bród állomás vasúti csomópont, amelyen át bonyolódik le a vasúti forgalom. Már pedig az a körülmény, hogy a kocsiknak ily nagy forgalmú állomáson kellett áthaladniok, nemhogy csökkentette volna, hanem fokozla annak lehetőségét, hogy a kocsik a vasút közegeinek súlyosabb mulasztása és nagyobbfokú gondatlanságá­nak közrejálszása nélkül is elterellessenek. Ez okból a felperes részéről ide vonatkozólag ajánlott lanubizonyítást mellőzni kellett. Az üres kocsiknak az alperes részéről történt elterelése ön­ként értetŐdőleg vonja maga után, hog\ azok szállításáért azon az alapon, hoizy ez az üres menet fedezetlen maradt, az alperes nem követelhet díjat, aminthogy be is ismerte a felperes, hogy a kérdéses menetért nem szedetett be fuvardíj. A felperes ide vo­natkozó vitatása tehát súlytalan. (1920 ápr. 26. 5. P. -2309/1919. sz.) A m. kir. Kúria:' A felpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja. Indokok: Köztudomású, hogy Bród állomás 1917. évben a Budapest—Sarajevói és Zágrálv-Belgrádi vasúti vonalak csomó­pontja volt. amely a Magyarország és Bosznia-Hercegovina kö­zötti vasúti forgalom lebonyolítására szolgák: azt pedig, hog\ Bród nagyforgalmú állomás volt, a felperesek is beismerték: he­lyes tehát a fellebbezési bíróság ítéletének az az indoka. hog\ az ily állomáson áthaladó üres kocsiknak az előírt útiránytól való elterelése a vasút közegeinek súlyosabb mulasztása és nagyobb­fokú gondatlanságának közrejátszása nélkül is bekövetkezhetett. De az alperes közegeinek vétkes gondatlansága azon az alapon sem állapítható meg. hög} a fuvarokmányok a bródi állo­másra beérkeztek, azokban Bosna-Bród mint rendeltetési hely pontosan meg volt jelölve és hogy a kocsik helyes irányítása nem ütközőn volná akadályba; mert ezek a körülmények sem zárták ki azt. hogy az akkori háborús viszonyok között nagyobb forgalmú csomópontokon a vasúti kocsik a helyes útiránytól, az átlagos figyelem kifejtése mellett is eltereltessenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom