Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)
Hiteljogi Döntvénytáf. 119 Es alaptalanul hivatkoznak a felperesek a KT. 271; §-ának a rendes kereskedői gondosságot megkívánó általános szabályára : mert a vasúti jogimra . Sz. 84., 86—89.. 94.. 9o. §-ai) következetesen érvényesülő különleges jogelv értelmében nem a rendes kereskedői gondosság elmulasztása, hanem csak az ennél súlyosabb beszámítás alá eső vétkes gondatlanság zárja ki a vasút felelősségét korlátozó liatározmányok alkalmazhatóságát. Minthogv pedig a jelen esetben vétkes gondatlanság nem forog fenn; és minthogy a KT. 424. §-ára a felperesek sikerrel azért nem hivatkozhatnak, mert ők a 2. • . alatti szerződés 14. pontjában nem visszteher nélkül mondottak le a díjmentesen szállított üres kocsik eltereléséből származó kártérítési igénvekről, hanem ez a lemondás csak egyik ellenszolgáltatása annak, hogy alperes a felperesek tulajdonát képező halszállító-kocsiknak az alperes vasúti vonalain való közlekedését megengedte s az üres kocsikat a 17. pont értelmében díjmentesen szállította, a törvényes kártérítési kötelezettség tehát nem kizárólag az alperes \asúl előnyére módosíttatott: ennélfogva alaptalan a felpereseknek az a felülvizsgálati panasza is. mely a 2, * . alatti szerződés 14. pontjának érvémessége ellen irányul. Ezek alapján a felpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítani kellett. 67. Ha a vasút hibás közegei ellen büntető úton eljárni helyén valónak látja, ily eljárás folyamatbatétele súlyosabb beszámítás alá esö hibás eljárást, vagy vétkes mulasztást jeltétele:. A fegyelmi iratok felmutatásának megtagadása tehát jogos következtetést enged arra. hogy azok alapján megállapítható volna, miszerint a szállítás közben beállott késedelmet, amely különben egymagában, vétkes gondatlanság fennforgása nélkül, a vasút kártérítési kötelezettségét meg nem állapítaná, a vasút közegeinek vétkes gondatlansága okozta. (Kúria 1920 okt. 20. R. P. IV. 2488 1920. sz.)