Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

8<> Uiieljogi Döntvénytár. hogy a társaság érdekével szemben egyesek önző érdeke juttassék érvényre, az a célzat nyilván erkölcstelen. Ilyen a részvénytársaság igazgatósági tagjai között létrejött az a megállapodás, hogy az egyik többségével keresztülviszi a r-t. építkezésével való megbízatását, s a másikat a végrehajtó bizottságba beválasztatja, s ez alapon nyereséget fognak elérni. — //. Az ügylet létrejött, ha a felek a főkérdésben megegyeztek, noha a mellékkérdésekben nem jutottak megegyezésre. — ///. A társas viszony fennállása alatt egyik társtag e viszonyból kifolyóan egyes kiszakítottként jelentkező tételeket a másik társtag ellen jogszerűen nem érvényesíthet, mert idevonatkozó kikötés nem létében ennek csak a társas viszony végérvényes felbontása után a kölcsönös követelések elszámolásának a keretében lehet helye. (Kúria 1919 dec. 17. P. VII. 867/1919. sz.) A magyar Kúria: Úgy a felperes felülvizsgálati, mint az alperes csatlakozási kérelmét elutasítja. Indokok: Felperes az elsőbírósági ítélet elleni fellebbezésében nem támadta meg az elsőbíróságnak a fellebbezési bíróság részéről irányadónak vett azt az ítéleti ténymegállapítását, mely szerint: ((felperes bírói kérdésre kijelentette, hogy kártérítési követelését arra alapítja, hogy alperes szóbelileg magára vállalta, hogy keresztül fogja vinni az alakítandó részvénytársaságnál, melynél az érdekeltsége többségéről gondoskodik, hogy a telkeken tervezett építkezéseknek keresztülvitelével ő (alperes) bízassék meg s hogy felperest a végrehajló bizottságba beválasztatja, amely kötelezettség betartása eseten az ügyletnél nagy nyereséget lehetett volna elérni. Kötelezettségének azonban alperes nem felelt meg, mert a fiumei részvénytársaság ahelyett, hogy az egész építkezéssel alperest bízta, volna meg, nyilvános árlejtést írt ki, melyre alperes nem is pályázott s ennek következtében a remélt nagy nyereség elmaradt)). A dolog ilyen állásában nem sértett jogszabályt a fellebbezési bíróság, midőn a keresetei egyedül a fenti jogalapon bírálta meg és mellőzte azokat a további jogalapokat, melyeket felperes kereseti követelésének egyes tételeinél külön is megjelölt.