Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

Hiteljogi Döntvénytár. 87 Ami már most azt a további kérdést illeti, hogy a fenti kötelezettségvállalás a jó erkölcsökbe ütközik-e és hogy az arra alapított követelés bírói úton érvényesíthető-e, a tekintetben a Kúriának az a jogi álláspontja, hogy általában erkölcsi kötelesség terheli az igazgatósági tagokat a tekintetben, hogy a részvénytársaság érdekeit önzetlenül munkálják. Amennyiben tehát részükről valamely célzat, vagy törekvés arra irányul, hogy á társaság érdekével szemben egyesek önző érdeke juttassék érvényre, az a célzat nyilván erkölcstelen. A jelen esetben az alperes célja, mint amiként ez meg van állapítva, a fent említett kötelezettség vállalással az volt, hogy ezúton ő és társai s így mint egyik részes a felperes is, a részvénytársaság kihasználásával annak érdek sérelmére nagy nyereségre tegyenek szert. Kitűnik ez különben az alperes C) alatti levelének abböl a tartalmából is, mely szerint alperes ellene van az építkezési munkálatok alvállalatba adásának, mert. a házilag végzendő munkákat helybeliek végezvén, az alvállalkozók rámutathatnak arra, hogy alperes a részvénytársaság rovására a munkálatokat magas árért vállalta. Nyilvánvaló tehát ezekből, hog) a fenti kikötéssel a peresíelek egyaránt a saját önző érdeküket khánták a részvénytársaság hozandó határozata által biztosítani. Nem sért ennélfogva jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja sem, mely szerint az előrebocsátottak értelmében a szóbeli tárgyaláson bírói kérdésre tett kijelentéssel a felperesi részről a kereset egyedüli jogalapjaként megjelölt kötelezettség vállalást tárgyazó azt a megállapodást, amely egyrészről F. S. és A. D. mint a «F. és A.» alperes cég tagjai, másrészt T. E. felperes között, akiknek mindegyike a perhez csatolt cégkivonat tartalmának tanúsága szerint a megalakult «F. E. részvénytársaság « igazgatóságának sorába a tervelés eredményeként tényleg be is jutott, létesült: a jó erkölcsökbe ütközőnek tekintette és ez alapon a keresetet az egyes tételek vizsgálata nélkül elutasította. Ezeknél fogva a felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. Áttérve alperesnek válasziratában foglalt, a viszonkereset elutasítása miatt előterjesztett csatlakozási kérelmére, e tekintetben a Kúria az alperes panaszát alaposnak találta annyiban, amennyiben a fellebbezési bíróságnak azt az álláspontját támadja meg, mely szerint a kérdéses telekvételből folyó nyereség és veszteség tekintetében a peresfelek, mint társak közt akarat megegyezés egyáltalán létre nem jött. AÍapos ez a panasz azért, mert azáltal, hogy az alperes részéről felperessel közölt D) alatti kötlevél tervezetre, melynek tartalma szerint felperes kijelenti, hogy a részvénytársaság ala-