Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XII. kötet (Budapest, 1920)

•4 Hiteljogi Döntvénytár. közepe felé történt elszámoláskor a felperes követelése tőkében 10,000 K-t és e tőke utáni addigi kamatokban és összes költségben 2600 K-t, összesen tehát 12,600 K-t tett ki és az alperesek az említett kamat és költségek fedezetére állították ki és adták át dr. W. B, felperesi képviselő kezéhez a fentebb jelzett ötödik váltót. Ebből folyóan az ezzel a váltóval fedezett tartozás a felperes összkövetelésének része lévén, a felperes a teljesített részfizetéseket erre a váltóra is fordítani jogosítva volt, amiből folyóan a 2600 K-s váltó a teljesített részfizetések elszámolásánál figyelmen kívül annál kevésbé hagyható, mert az a körülmény, hogy a felperesi képviselő ezt a váltót a felperesnek már átszolgáltatta-e, avagy pedig az még jelenleg is a felperesi képviselő birlalatában van, csak a felperes és nevezett képviselője közötti viszonyra tartozik, de az alpereseknek a felperessel szemben fennálló tartozására befolyással nincsen. Minthogy a felperes a fentebb jelzett tartalmú részletes felszámítást és elszámolást sem az alperesek felhívására a kereset benyújtása előtt, sem a jelenlegi per folyamán mindeddig elő nem terjesztett; minthogy továbbá sem a megtámadott ítéletből, sem az iratokból nem tűnik ki, hogy a felperes az E) alatti levélben jelzeit váltók állítólagos visszaküldésére vonatkozó leveleket és feladóvevényeket bírói felhívás dacára sem mutatta volna be és nem nyilatkozott arra, hogy való-e az, hogy a kereseti váltókat, az összegtől eltekintve, a többi kellékekkel a felperes képviselője töltötte ki; s minthogy a tényállásnak az imént jelzett irányban és a részletes elszámolás adataira vonatkozó megállapítása nélkül az ügy eldöntésre nem alkalmas, a fellebbezési bíróság ítéletét ebből az okból, valamint azért is fel kellett oldani, mert a felperes az elsőbíróság ítéletét, az az ellen beadott fellebbezésének egész tartalmából kitetszőleg, egész terjedelmében támadta meg, a fellebbezési bíróság pedig az ítéletében megjelölt elsőbírósági ítéleti rendelkezést fellebbezettnek nem tekintette, azt ebből a téves okból érintetlenül hagyta s ekként az emiatt emelt felülvizsgálati panasz alapos. A fenti okokból való feloldás folytán a felperesnek többi felülvizsgálati panaszai elbírálást nem igényelnek. * * = V. ö. Hitelj. Dtár II. 165., 195., 196., V. 29., VII. 53., VIII. 141. sz. esetekkel és jegyzeteikkel.