Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XII. kötet (Budapest, 1920)
6* Hiteijogi Döntvénytár. Alaptalan a felfolyamodónak az a panasza is, hogy a megtámadott végzés nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a felfolyamodó által a 10. sorsz. kérvényben és a 11. sorsz. előterjesztéssel kapcsolatos felfolyamodásban előterjesztett kérelemnek helyt ad-e vagy nem ? mert nyilvánvaló, hogy a másodbíróság végzésének, illetve a jelen végzésnek rendelkezése a telfolyamodó jelzett kérelmének elutasítását foglalja magában. * * = A megsemmisített közgyűlési határozatra vonatkozóan a bíróság nem adhat a részvénytársaság közgyűlésének utasítást, hogy ahelyett minő határozatot hozzon, hanem a részvénytársaságot, illetve ennek igazgatóságát csupán arra utasíthatja, hogy az e célból összehívandó közgyűlés elé a társasági alapszabáyoknak megfelelő indítványt terjesszen elő. Hilelj. Dtár I. 145. 32. Az igazgatóság felelős a tisztviselői és azok özvegyei nyugdíjalapjának sértetlen fenntartásáért és a felelősséget nem szünteti meg az a körülmény, hogy a nyugdíjalap kezelőbizoltság az alap pénzének egy részét részvény jegyzésére fordította, amely utóbb teljesen értéktelenné vált. (Kúria P. II. 4358,1916. sz. P. I. 398/1916. sz) A kir. Kúria: Alperesi felülvizsgálati kérelmévé! elutasítja. Indokok: A fellebbezési bíróságnak ítéleti tényállása szerint felperes a dévai előlegezési szövetkezet alapszabályai értelmében 4162 K évi özvegyi nyugellátást élvezett és a m. kir. Kúria Rp. 1721 1915. sz. a. eziránt a dévai előlegezési szövetkezet és a dévai hitelbank r.-t. ellen folyamatba tett perben tényként megállapította, hogy előbbi az 1907 nov. 10. napján tartott közgyűlésen a tisztviselői nyugdíjalapot az 1907 dec. 29. napján tartott közgyűlésen megalakult dévai hitelbank r.-t.-nak egyéb cselekvő és szenvedő vagyonával együtt átadta; utóbbi pedig a nyugdíjalapot 1910 febr. 27-én hozott határozatávat megszüntette és hogy mindkét pénzintézet ezek által a nyugdíjalapot az összes nyugdíjra jogosítottak és így a felperes beleegyezése nélkül eredeti rendeltetésétől elvonván, mindkét pénzintézetet felperes igénye fejében 4567 K 12 f egyetemleges megfizetésére kötelezte. A további ítéleti tényállás szerint felperes a fennebbi ma-