Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XII. kötet (Budapest, 1920)

Hiletjogi Döntvénytár. W hívandó közgyűlés elé terjesztésére és a közgyűlésileg jóváhagyott mérleg egy eredeti példányának a közgyűlési jegyzőkönyvvel együtt" e végzés vételétől számítandó 45 nap alatt az illetékes kir. törvényszékhez a KT. 21. §-ában meghatározott jogkövetkezmény terhe mellett leendő bemutatására utasítja. "indokok: A KT. 180. ,^-ában megjelölt bíróságnak a kereskedelmi törvényen alapuló felügyeleti és ellenőrzési hatásköréből íolvólag nemcsak jogában, hanem kötelességében is áll a hozzá beterjesztett közgyűlési jegyzőkönyvekben foglalt határozatokat hivatalból is vizsgálat tárgyává tenni abban az irányban, hogy azok a törvénybe vagy az alapszabályokba nem ütköznek-e ? és a bíróságnak ez a joga és kötelessége kiterjed arra is, hogyha valamely közgyűlési határozatot a törvénybe vagy az alapszabályokba ütközőnek talál, azt megsemmisítse és a társaságot a szükségesnek talált megfelelő intézkedés megtételére és új szabályszerű határozat hozatalára utasítsa. Minthogy pedig a másodbíróság megtámadott végzésének vonatkozó indokaiban helyesen állapította meg azt, hogy az igazgatóság által a közgyűlés elé terjesztett 1916. évi mérleg és az azt jóváhagyó 2. számú közgyűlési határozat a másodbíróság végzésében megjelölt irányban a folyamodó részvénytársaság alapszabályainak 4. és 5. §-aiba ütközik, ez okból ezt a közgyűlési határozatot meg kellett semmisíteni és az igazgatóságot az 1916. üzletévre vonatkozóan új szabályszerű mérleg- és veszteségszámla (eredményszámla) készítésére s a rendelkező részben jelzett további megtelelő intézkedésre kellelt utasítani. Ezek alapján és figyelemmel arra is, hogy a bíróság a mérleg mikénti felállítására és ebből folyóan arra, hogy a közgyűlés a mérleg megállapítása tárgyában milyen határozatot hozzon, egyenes utasítást nem adhat, hanem csak általánosságban azt követelheti meg, hogy a közgyűlésjleg jóváhagyott mérleg szabályszerű legyen ; figyelemmel továbbá arra, hogy célszerűségi szempontból helyesebb, ha a folyamodó részére nem a közgyűlés összehívására, hanem a közgyűlésileg jóváhagyott mérleg beterjesztésére tűzetik a bíróság által közvetlenül ellenőrizhető határidő, a másodbíróság végzését a rendelkező rész szerinti változtatással helyben kellett hagyni. A felfolyamodónak a felfolyamodásban felhozott az az érvelése, hogy a másodbíróság az elsőbíróságnak végzését, amelyet pedig egyedül ő támadott meg, — a felfolyamodó terhére szabályellenesen változtatta meg — alaptaian, és mint ilyen figyelmen kívül volt hagyandó, mert a 68,300/1914. I. M. sz. rendelet 29. §-a értelmében a bíróság az ügyet a felhozott panaszokra tekintet nélkül egész terjedelmében köteles felülbírálni.