Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

20 Hiteljogi Döntvénytár. szőrösét teszi. Az eladóra tehát a szerződés teljesítésével oly szolgáltatás háríttatnék, amelynek súlya az ő kétségtelen szerződésszegésénél helyes arányban nem állana, amely szolgáltatásra tehát ő, a méltányosság követelményeinek nyilvánvaló megsértése nélkül nem kötelezhető. (Kúria 1916 nov. 15. P. VIII. 1999/916. sz. a.) A kir. Kúria: Az alperes felülvizsgálati kérelmének részben helyt ad, ennek következtében a fellebbezési bíróság Ítéletét részben megváltoztatja akkép, hogy felperest keresetével elutasítja. indokok: A fellebbezési bíróság ítéletében előadott tényállásnak a Pp. 534. §-ában megjelölt alapok valamelyikére visszavezethető panasszal meg nem támadott, ezért a felülvizsgálatnak, alapul szolgáló abból a részéből, amelyben az állapíttatott meg, hogy a vevő felperes az eladó alperessel, az A) alatti szerint kötött adásvételi ügylet tárgyát tevő árúnak (disznózsírnak) keresetbe vett részét az alperes képviselőjénél 1914. évi augusztus és szeptember hónapokban (az erre nézve a szerződésben meghatározott időben) lehívta s ezt a lehívást az említett képviselő az alperesnek az ezzel való közlés által, tudtul adta; jogilag az következik, hogy ez a lehívás az alperessel szemben hatályos volt és a fenti közlésnél fogva közömbös az idetartozó alperesi felülvizsgálati panaszban előterjesztett az a tényállás, amelyből — a panasz szerint — jogilag az következnék, hogy a képviselő, képviseleti jogának a panaszban megjelölt korlátoltságánál fogva, a hozzá intézett fenti lehívást az alperesre kiterjedő hatállyal el Dem fogadhatta. A fellebbezési bíróság ítéletében előadott tényállásnak, az erre nézve fentebb előadott, ide is találó vonatkozó indokolásnál fogva a felülvizsgálatnak szintén alapjául szolgáló abból a további részéből pedig, amely szerint a kereseti árúnak az ára a fentjelzett hónapokban lényegesen nem emelkedett; jogilag az következik, hogy a szóban forgó szerződésnek szerződésszerű teljesítése az alperesre nézve a teljesítési határidőben lehetetlen nem volt. Ezekből folyóan tehát a felülvizsgálati bíróság jogilag megállapítja azt, hogy: alperes ennek a szerződésnek még nem teljesített részét, a hozzá a felperes által jogszerűen intézett, fenti lehívás folytán, a jelen kereset tárgyát tevő árúból a fellebbezési bíróság által megítélt mennyiségnek a felperes részére a szerző-