Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

Tarlalommutaíó. Xflí Lap szállításával való teljesítését vagy kártérítés* követelt, nincs joga a par további folyamán kizárólag teljesítést vagy kizárólag kártérítést kövotelui, mert ezzel az eladóra nézve jogilag lehetetlenné tenné azt, hogy ez a választási jog gyakorlása folytán neki fenntartott teljesí­tési raó lozatok közül választhasson és az áralakulás eshetőségeit a maga előnyére kihasználhassa. A KT. fentebbi rendelkezése nem •tartalmaz intézkedést a vevő választási jogának az eladóval való közlése tekintetében és így erre vonatkozóan alkalmasnak kell tekin­teni a közlésnek mindazokat a módjait, amelyek útján az eladó a vevőnek eziránti elhatározásáról kétségtelen tudomást szerez; amennyiben tehát ez a közlés csak a kereset indításával történik, a választási jog gyakorlásának ez a formája is olyannak tekintendő, amely ebben az irányban a vevőt akként köti, hogy azt az eladó hozzájárulása nélkül többé vissza nem vonhatja 127 -i37. A vevő a KT. 353, §-a alapján a szerződós teljesítése vagy a nem­teljesítés miatt szenvedett kárának megtérítése iránt" vagylagos kereseti kérelmet is előterjeszthet. Ilyen vagylagos kérelem előterjesz­tésével azonban a vevőaz őt illetett választási jogot azeladóra ruházza át, ettől egyoldalúan már vissza nem léphet. Nincsen tehát joga a vevőnek vagylagos kórelmétől elállani ós az eladótól utóbb teljesí­tés helyett csupán kártérítést követelni. Mert az eladót megfosztaná a reá már átruházott választási jog gyakorlatától 267 32. A kereskedelmi forgalomban megkívánt biztosságra tekintettel, az egyik szerződő fél, még ha szerződésellenes mulasztás esik is rovására, huzamosabb időn át jóhiszeműen nem hagyható kétség­ben aziránt, hogy e magatartásából folyóan a másik szerződő fél kíván-e és minő igényt támasztani. Ha a vevő a késedelmes eladó ellen kárigényét 12 évig nem érvényesítette, arról lemondottnak tekintendő - .. 126 [ 83.1. A teljesítés elhalasztása iránt az eladó által előterjesztett kére­lemre a kereskedőtől megkívánt rendes gondosság, hűség ós bizalom megköveteli, hogy a vevő ne tartsa az eladót az ügylet mikénti lebonyolítása iránt bizonytalanságban és értesítse őt, hogy e kóre­lemhez hozzá nem járul, hanem az árú azonnali szállításához ragasz­kodik, ellenkező esetben kártérítést követel. Ha a vevő a halasztási kórelemre nem nyilatkozott, sem hozzá nem járulásának más jelét nem adta : a halasztásba beleegyezettnek kell őt tekinteni 1&8 • \00. Noha a vevő már áprilisban tudta, hogy az eladó több árút szállí­tani nem fog, ez utóbbit szeptemberben hívta fel utoljára a szállí­tásra ós keresetét a teljesítés iránt csak október végén adta be. Ez az, eljárás sérti a kereskedelmi forgalomban megkívánt bizalmat és jóhiszeműséget, amely megköveteli azt, hogy az a fél, aki a kereske­delmi forgalomban a vele szerződésben le Vő féllel szemben jogokat kíván érvényesíteni, ezirányban ellenielét bizonytalanságbán ne tartsa, de megköveteli azt is, hogy jogait akként érvényesítse, hogy ellenfelét a károsodástól lehetőleg megóvja. Bár a vevőnek ily eset^ ben nem volt jogi értelemben vett kötelessége a fedezeti vétel eszköz­lése, mégis a fedezés lehetősége mellett különös tekintettel még a faáraknak gyorsan változó háborús alakulására, ennek eszközlését a kereskedelmi forgalomban kötelező jóhiszeműség szabta meg 19$ I. Ha a kötelezettséget részletekben kell teljesíteni és a kötelezett­nek az egyik részletteljesítésnél beállott késedelme miatt a jogoaí-' tott alaposan tarthat attól, hogy a késedelem a többi részletnél ismétlődni fog, jogosítva van a késedelemből eredő jogait a később lejárandó részletekre is gyakorolni. — II. Aki aagymenayiaégA . Hiteljogi Döntvénytár. XI. b

Next

/
Oldalképek
Tartalom