Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

Hileljogi Döntvénytár. A kir. Kúria: ügy felperest, mint alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A fellebbezési bíróság részben megváltoztató ítéletét úgy felperes, mint alperes felülvizsgálati kérelemmel támadták meg, amelyeknek zárkérelme szerint leiperes a fellebbezési bíróság ítéletének elutasító részét megváltoztatni és alperest további 2450 K tőke, ennek 1915 november 18-álól járó 5% kamatai s az összes per-fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költségekben elmarasztalni, míg alperes a fellebbezési bíróság elmarasztaló részének megváltoztatásával felperest keresetével egészben elutasítani és az összes költségekben elmarasztalni kérelmezte. A kir. Kúria úgy találja, hogy mindkét peres fél felülvizsgálati kérelmében fölhozott összes panaszok alaptalanok. Ugyanis elsősorban alapnélküli alperesnek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel és a kötlevél tartalmával ellentélben, tehát iratellenesen állapította volna meg, hogy a peres felek között létesült ügylet nem volt fix-ügylet. Alaptalan pedig azért mert alperesnek az az érvelése, hogy amikor a felek a foglaló elvesztését kifejezetten egy bizonyos meghatározott időben való teljesítés elmulasztásához kötöttek, hogy akkor a telek akarata az volt, hogy ezen időben teljesíttessék is a szerződés, különben attól elállhatnak, ebből tehát okszerűen csak következtethető, hogy az ekként létrejött ügylet csak fix-ügyletnek minősíthető, téves, mert a KT. 355. § a alá eső Gx-ügyletté az ügyletet az a körülmény, hogy a szállítási határidőnek legkésőbbi időtartama a köllevélben meg van határozva, egymagában nem teszi, valamint az sem hogy a teljesítés biztosítására is szolgáló foglalónak elvesztése is a kötlevélben kifejezetten, a nem teljesítés esetében fölvéve van, mert amint ezt a fellebbezési bíróság is indokoltan kiemelte, a foglaló elvesztésének kikötése késedelem esetén az ügylelet megszűnlté nem teszi, így tehát a kötlevél tartalmából annál kevésbé lehet a fix-ügylet kötésére irányuló szándékra feltétlenül következtetési vonni, mert sem a szerződő lelek kijelentéséből, sem a kötött-ügylet természetéből, sem egyéb, különösen azon fölhozott tényekből, hogy felperes ludott volna arról, hogy alperesnek az általa adott foglaló elvesztése okából érdekében állt a határidőbeni átvétel, meg nem állapítható, hogy az átvételi véghatáridő magának a teljesítésnek oly lényeges kellékét képezte, hogy a későbbi teljesítést már szerződésszerűnek nem is lehet tekinteni, tehát hogy ez okból magától az ügylettől elállani lehetne. Ezekből folyik, hogy alperesnek az a panasza i<, hogy a fellebbezési bíróság által erészben elfoglalt jogi álláspont is téves lenne, szintén alaptalan. De alapnélküli felperesnek is az a panasza, hogv helyteleu