Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

120 Hiteljogi Döntvénytár. lenne a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy a C) a. levél megírásával felperes is burkoltan elállott az ügylettől, mert a C) alatti levél nem vitás tartalma szerint felperes 1915. évi szeptember 15-én az alperesnek azt is tudomására adta, hogy amennyiben a borok 30 napon belül nem szállíthatók, illetve ő a borokat át nem veheti és onnan el nem vitetheti, fenntartja magának a jogot az adott foglaló és letét visszaadásával részéről az ügylettől való visszalépésre és mert a fellebbezési bíróság által megállapított és e részben meg sem támadóit tényállás szerint az alperes állal írt D) a. és a felperesnek előbb hivatkozottba, ugyanazon a napon írt levelei egymástól függetlenek, ezen tényekből tehát arra való figyelemmel, hogy felperesnek az eredeti kötlevélben foglalt megállapodástól eltérő, ezzel ellenkező elállási jogfenntartása már megállapítja felperesnek a szerződés nem teljesítése körüli vétkességét, a fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül állapította meg a megtámadott körülményt és foglalta el kifejtett jogi álláspontját. E részben súllyal nem bír az az érvelés, hogy miután alperes a C) alatti levél írása alkalmával már az ügylettől elállott, felperesnek tehát már a megszűnt ügylettől elállani nem is lehetett, mert felperesnek ténykedése ettől függetlenül önálló elbírálás alá kell hogy essen, már csak azért is, mert a fentiek szerint a C) alatti levél a D) alatti levéllel semmi összefüggésben nincsen. A C) alatti levél előbb kiemelt ügylet elállástóli jogfenntartásra vonatkozó tartalmának súlyát pedig a le\él többi tar.talma nem érinti. Mindezekre való tekintettel meg nem állhatnak sem felperesnek, sem alperesnek a -2000 K foglaló és ennek kamatainak felperes javára történt megítélése és azt meghaladóan a felperesi kárigénynek anyagi jogszabály sértéssel való elutasítására irányuló panaszai is, mert a fellebbezési bíróság a KT. 277. §-ában foglalt rendelkezésre való tekintetlel, miután ügy felperes, mint alperesnek a szerződés nemteljesítése körül vétkességét megállapította, az anyagi jogszabályok helyes alkalmazásával ílélle vissza a foglalót felperesnek és utasította el őt a kártérítési igényével. Ami alperesnek azt a panaszát illeti, hogy téves a fellebbezési bíróságnak az utólagos teljesítési idő engedélyezésére vonatkozóan foglalt jogi álláspontja, a kir. Kúria e panaszt a fentiekre való tekintetlel súllyal bírónak nem tekintette, különösen nem a C) alatti levél tártaiméra és arra való tekintettel sem, hogy miután a peres felek közölt fix ügylel nem létesült, alperesnek egyedül az okból, hogy az ügylet a szerződésben kitüntetett határidőben előre láthatóan teljesíthető nem volt, elállani egyoldalúan nem lehetett akkor, midőn a meg nem támadott tényállás szerint alperest apja 1915 szeptember 15-én reggel érte-