Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)
Hiteljogi Döntvénytár. 115 Indokok: A nem vitás tényállás szerint az alperesek javára 114,281 K 39 í. és 24,796 K 24 f és járulékai erejéig foganatosított biztosítási végrehajtásnak tárgya törvényes zálogjoggal bíró haszonbéri követelés volt; ezzel szemben nincs tényként megállapítva az, hogy az ekként biztosított haszonbéri követelésnek a perindítást megelőzően teljesített fizetés után fennmaradt része tekintetében az alperesek törvényes zálogjoga megszűnt \olna s így a megtámadhatóság szempontjából kiinduló pontul azt kellett venni, hogy a keresettel megtámadott biztosítási végrehajtás tárgyául szolgáló követelés törvényes zálogjoggal bíró követelés volt. Mivel pedig a haszonbérbeadó azzal, hogy törvényes zálogjoggal biztosított haszonbérkövetelése erejéig biztosítási vagy kielégítési végrehajtást foganatosít, nem új zálogjogot nyer, hanem •csak az őt a törvénynél togva már különben is megillető zálogjoga alapján leendő kielégítési jogát érvényesíti, a csődtörvény 52. és 152. §-ai értelmében pedig azok a hitelezők, akik valamely dologi jog alapján az adósnak bizonyos vagyonából külön kielégítést igényelhetnek, követeléseiket csőd esetében is a csődhitelezők megelőzésével érvényesíthetik, ennélfogva a haszonbérbeadó törvényes zálogjoggal terhelt ingókból leendő kielégítését a csőd megnyitására tekintet nélkül követelheti s erre a követelésére nézve semmiféle befolyása sem lehet annak, hogy a haszonbérlő a biztosítási vagy kielégítési végrehajtás foganatosítási idejében már az anyagi csőd állapotában volt; tehát az is közömbös, hogy erről az állapotról a törvényes zálogjoggal bíró hitelezőnek volt-e tudomása? De mindezektől eltekintve téves a fellebbezési bíróság jogi döntése még abban az esetben is, ha a megtámadott végrehajtás tárgyául szolgáló követelés nem is volna törvényes zálogjoggal bíró követelésnek tekinthető. A csődmegtámadási jog ugyanis ebben az esetben is csak akkor volna sikerrel érvényesíthető, ha a közadósok kereskedők volnának, illetve ha a megtámadásnak a csődnyitási kérvény beadásához és az arról való tudomáshoz fűződő feltételei fennforognának, ezekről azonban a fennlorgó esetben nem lehet szó. Az, hogy a közadósok a megállapított tényállás szerint ügyletkötéseik körül cégszerű elnevezést használtak, hogy ellenük ily elnevezés mellett joglépések foganatosítanak s hogy tőzsdei ügyletekkel is foglalkoztak, magában véve kereskedői minőségük megállapítására nem alkalmas, mert ezek a tények a közadósoknak földhaszonbérlői minőségével szemben a cégbejegyzés hiánya mellett nem tüntetik fel azokat a tárgyi ismérveket, amelyek a kereskedőnek a törvényben meghatározott fogalmát fedik. Az 8*
