Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

Rileljogi Döntvénytár. pedig, hogy a közadósok, mint az 1580 hektoliternyi szeszkon­tingens engedélyesei, bérleti gazdaságukban mezőgazdasági szesz­gyártást is folytattak, gazdasági főtevékenységük melletti szesz­gyári üzletüknek a kisipar körét meghaladó mérve dacára nem szolgálhat alapul arra, hogy kereskedőknek minősíttessenek, ha­nem legfeljebb arra, hogy a szeszgyártási üzemük körében léte­sített ügyleteik tekintessenek kereskedelmi ügyleteknek. Ebből pedig az következik, hogy az alpereseknek a közadó­sokkal szemben a köztük fennálló haszonbérleti viszonyból tehát a közadósok szeszgyártási üzletkörén kívül eső ügyletből eredő követelése tekintetében foganatosított végrehajtás azon az alapon, hogy a közadósok ennek a végrehajtásnak foganatosítása idejé­ben fizetéseiket már megszüntették és hogy erről az alperesek­nek tudomásuk volt, sikerrel meg nem támadható, a fellebbezési bíróságnak a csődmegtámadás ezen előfeltételeinek fennforgására alapított döntése tehát az irányadó anyagjogi szabályokat sérti. A felperesnek a 12,000/915. I. M. E. számú rendelet 25, §-ának 2. bekezdésében foglaltakra alapított az az érvelése, hogv közönséges csőd esetében is az idézett bekezdés alapján a csőd­kérvény beadásának napjául 1914. évi augusztus hó első napja tekintendő, szintén alaptalan, mert az idézett rendelet 25. §. 2. bekezdése csak arról rendelkezik, hogy a csődtörvény 27. §-ában megszabott hathavi és 28. §-ában megszabott kétévi határidőbe az 1914. évi augusztus 1. napjától a minisztérium további ren­delkezésében meghatározandó időpontig terjedő idő nem számít­ható be, de a csődnyitási kérvény beadásának időpontját illető­leg az eddigi jogtól eltérő rendelkezést nem tartalmaz s így a törvényes határidő folyásának szüneteléséből nem lehet helyesen arra következtetni, hogy az idézett rendelet a csődnyitási kér­vény beadásának napját a moratórium kezdő időpontjára vissza­menőleg kívánta volna megállapítani. Mindezek alapján az alperesek felülvizsgálati kérelmének helyt adni és a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével elutasítani kellett. * * — A II. és III. alatti jogelveket mondta ki a kir. Kúria P. IV. 4677/916., P. IV. 4870/916. és P. IV. 4*71/916. sz. alatt is. Az í. alatt kimondott jog­elvvel azonos Hitelj. Dtár III. 23. a bérbeadó törvényes zálogjogára nézve. Az ingatlanra szerzett zálogjog kiterjed a zálogjog tartozékán vagyis a hasznokra is: tehát az a tény, hogy az alperes az anyagi jogon alapuló s megtámadhatal­lan zálogjogát a válságos idő alatt a hasznokra gyakorolta, egymagában a sike­res megtámadás alapjául nem szolgálhat. Hitelj. Dtár IX. 219.

Next

/
Oldalképek
Tartalom