Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

104 Hiteljogi Döntvénytár. a háborúval nem hozható oly okozati összefüggésbe, amely a biztosításnak a háborúban beállott halál esetére való megszűntét maga után vonhatná. (Kúria 1917 febr. 23. P. IV. 4373/1946. sz. a.) A kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja. Indokok: A kereset alapjául szolgáló biztosítási szerződés 18. §-a értelmében: ha a biztosítottnak halála háborúban állna be, úgy a biztosítás a halálesetre csupán öt évi fennállása után lép érvénybe, de akkor is csak úgy, hogy a díjfizetések megelőzőleg teljes öt éven át teljesíttettek. Nem vitás a peres felek között, hogy a kérdéses biztosítási szerződés 1914. évi március hó 1-én köttetett s hogy a biztosított K. V. 1914. évi október hó 20 -án, tehát a biztosítási szerződés létrejöttét követő öt évi időn belül halt meg s így a kereseti igény szempontjából döntő az, hogy a biztosított halála háborúban beállottnak tekintendő-e? A biztosítási kötvényre vezetett általános teltételek 18. §-ában foglalt, fennebb kiemelt általános jellegű kikötésnek egyéb, részletes meghatározást tartalmazó rendelkezések hiányában csak azt az értelmezést lehet tulajdonítani, hogy a biztosító ezzel a kikötéssel azt a kockázatot kívánta kizárni, amelynek alapjául a hadiműveletek előkészítésével s lebonyolításával járó s az ily hadiműveletekben résztvevő biztosítottaknak életét és testi épségét fokozott mérvben fenyegető veszélyek szolgálnak, ebből a szempontból pedig a háborúban beállott halál a biztosítónak kockázat-viselését csak annyiban szüntetheti meg, amennyiben a halál beállta a hadiszolgálatot teljesítő biztosítottnak ezzel a szolgálatával okozati összefüggésbe hozható. A fellebbezési bíróság által megállapított s meg nem támadott ténymegállapítás szerint a biztosított K. V. Balassagyarmaton a katonai ragálykórházban mint egészségügyi katona ápolói szolgálatot teljesített s ebben a szolgálatában kapta meg a kolerát, amibe belehalt. Köztapasztalati tény az, hogy sem az esetenkint, sem a járványszerűen pusztító betegségek fellépésének lehetősége nincs a háborúhoz kötve s hogy akár a haditerületekről behurcolt fertőzések, akár a háború folytán beállott rendkívüli életviszonyok nemcsak a katonai szolgálatot teljesítő egyének, hanem a polgári lakosság körében is jelentékeny mérvben fokozzák a betegségek s a halandóság rendszerinti mérveit; a háború folyamán a hadszinterek mögött fellépő betegségek tehát magához a hadiszolgálat teljesítéséhez fűződő események tekintete alá nem vonhatók s a kizárólag a hadszinterek mögött katonai szolgálatot teljesítő biztosítottnak az ebben a szolgálati