Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

92 Hiteljogi Döntvénytár. azon alapon egy, a felek közt fennálló másik különálló ügylettől is egyoldalúan elálljon; ennélfogva a jelen esetben külön-külön vizsgálandó az, hogy forog-e fenn felperes részéről oly késedelem, amely az alperest az ügylettől való elállásra feljogosítja. Az 1915 június hó 13-án 10 vagon hasábfára kötött ügyletnél az alperes elállási jogát a fellebbezési bíróság helyesen állapította meg, mert a KT. 352. §-a rendelkezésének megfelel a fellebbezési bíróság ama jogi álláspontja, hogy ha az árú részletekben szállíttatik és a kikötött viszonteljesítés a szállított részre elmarad, az eladónak jogában áll a vevő ezen késedelme alapján a még hátralevő szállításra a teljesítést megtagadni. Az ezen szállításra vonatkozó szerződés lényeges feltételét képezte a felperesnek az a kötelezettsége, hogy a tényleg szállított árú kikötött vételára a számla kézbesítésétől három nap alatt fizetendő; ez a fizetés az utólag engedélyezett halasztás alatt sem következvén be, az alperest az ezen ügylettől való elállásra feljogosítottnak kell tekinteni, ezen ügyletből folyóan úgy a felperes se teljesítést, se kártérítést nem követelhet és igy a fellebbezési bíróság döntése e részben helyes. Ellenben a másik ügyletnél az alperes a szerződés feltételétől eltérően a vételár jelentéktelen részletét nem utánvételezte ; az alperes eszerint önként és a saját érdekében térvén el a szerződésnek az előnyét képező fellételétől, habár kétségtelen, hogy a nem utánvételezett vételárkülönbözetre igénye jogos, ennek fizetése körüli késedelem nem tekinthető a szerződés lényeges rendelkezését sértő oly mulasztásnak, amely a szerződéstől való elállásra nyújthat jogos okot, annál kevésbé, mert az igényelt különbözet a szerződés tárgyául szolgáló szállítás értékéhez viszonyítva annyira csekély, hogy ennek fizetése körüli késedelem az egész szerződéstől való elálláshoz fűződő vagyoni érdekhez viszonyítva a felperest aránytalanul sújtaná, ez a késedelem tehát a kereskedelmi forgalomban a feleknek egymással szemben kötelező jóhiszeműsége mellett is kizárja a szerződéstől elállásához való jogot. A fellebbezési bíróság abban a kérdésben is téves jogi álláspontot foglalt el, amely szerint a felperesnek azt a nyilatkozatát, hogy a kereseti teljesítésre és vagylagosan kártérítésre irányuló kérelemmel szemben a tárgyaláson azt tisztán teljesítésre tartotta fenn, jogellenesnek ítélve, ebben meg nem engedett kereset változtatást lát; eltekintve azonban a fennforgó jogkérdéstől a perben ennek a kérdésnek már csak azért sem lehet döntő jelentősége, mert a fellebbezési tárgyalási könyv tanúsága szerint a kereseti vagylagos kérelmet a felperes az alperes beleegyezésével kizáróan kártérítésre tartotta fenn.