Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

Hileljogi Döntvénytár. 79 használt: «tudva» kii élei egyenlő volna a tudhatással, nem pedig azért, mert a büntető rendelkezést tartalmazó ezen törvényhelyen használt «tudva» valótlan kifejezés félre nem érthetően azt jelenti, hogy a cselekmény szándékosan követtessék el. A ((tudva» valótlan bejelentés lényét pedig a kir. tábla L. V. részéről megállapíthatónak nem találta, mert egyfelől a szóbanlevő 9210/1912. sz beadványban a D) a. aláírási ív adataira hivatkozással tétetik az az előterjesztés a cégbíróságnak, hogy a felemelt 100,000 K részvénytőke jegyezve van, amely bejelentés ilyen körülmények között lehetett téves számítás is, de a tudva valótlan előterjesztés megállapítására annál kevésbé lehet alkalmas ; mert hiszen a cégbíróságnak módjában volt ezen előterjesztés való vagy valótlan voltát a D) a. alapján ellenőrizni, másfelől pedig a kir. tábla az elsőbíróság által idevonatkozóan felvett bizonyítás eredménye által nem találta megggyozően bi zonyítottnak azt, hogy a D) a. aláírási íven látható törlések mikor történtek. Ami végül a M.-téle 6000 K-s részvényjegyzést illeti, még ha ennek színleges volta bizonyítottnak vétetnék is, akkor is ez a körülmény — még azt is feltételezve, hogy erről L. V. tudott — nem volna alkalmas ő reá nézve a «tudva» valótlan előterjesztés megállapítására; mert a színlegesen tett részvényjegyzés — amilyennek a szóbanlevő M.-téle részvényjegyzés állíttatik — ha anmk színleges volta az aláírási ívből ki nem tűnik, az aláírót az alapszabály módosítása iránti kérvénynek a cégbírósághoz való beterjesztése után a részvénytársasággal szemben akkor is kötelezi, ha annak színleges voltáról egy vagy tobb igazgatósági tag tudott; ezen az alapon a «tudva)> valótlan előterjesztés ténye annál kevésbé állapítható meg, mert az egyes részvényjegyzések jó vagy rossz voltának — ami különben is a vadbeli cselekmény tényálladékát nem képezi — abból a szempontból való megállapítására, hogy valamely részvényjegyzés az alaptőke felemelésnél számításba veendő-e, az egyes igazgatósági tagoknak hatáskörébe sem tartozik. Mindezeknél fogva az elsőbíróság által megbírált egyéb kérdéseknek, mint a fennforgó esetben es körülmények között megoldást nem igénylőknek elbírálatlanul hagyása mellett, a rendelkező rész értelmében kellelt határozni. * ¥ = Ad I. : Minden egyes tag büntetlietősége külön állapítandó meg és a rendbüotetés a névszerint megnevezendő igazgatósági tagok és nem az igazgatóság irányában szabandó ki. Bpesti Tábla 1381/1886., Dárday Túry ív" B. 153. 1. — Az igazgatóság minden egyes tagjának nemcsak módjában, hanem kötelességében is áll az ügyvezetés módjáról meggyőződést szerezni s ha ezt tenni elmulasztotta, ezzel a törvénynél fogva őt terhelő felősség alól nem sza-