Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

Hiteljogi Döntvénytár. 63: §-ában foglalt rendelkezések alapján a megtartott tárgyak eladását kereset útján követeli, egyrészt nem köteles az adósnak ingóságait addig, míg jogát érvényesítve, követelésének kielégítéséhez jut, díjtalanul saját kárára elraktározni, másrészt a késedelemben levő adós nem emelhet panaszt sikerrel a részben, hogy a raktárdíjak tetemes összegre növekednek, mert ezek növekedése saját mulasztásának következménye és mert ennek megszűnését módjában áll bármikor eszközölni, az álláspénz tekintetében felhozott érvelések tehát alapnélküliek, végül mert az Önköltségnek a számlák szerinti összegekbeni érvényesítése, figyelemmel a meghallgatott szakértők többségének véleményére is, helyt foghat, mert alpereseknek az az érvelése, hogy felperesnek a központi önköltség megtérítését nem lehet a székesfehérvári műhelytelep által is ismételve megtéríttetni, megdől a szakértők többségének azzal a véleményével, hogy miután valamennyi vasúti műhely, az állami is hasonló önköltséget számít, tehát hogy az érvényesített 100% önköltség összege megfelelő. 30. Az engedményezett adósnak az engedményezésről történt értesítése után az engedményező az engedmény tárgyával az engedményes hozzájárulása nélkül már nem rendelkezhetik. (Kúria 1916 okt. 27. P. IV. 857/1916. sz. a.) A kir. Kúria: Az alperesek felülvizsgálati kérelmét elutasítja. Indokok: Az alperesek felülvizsgálati panasza szerint a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel minősítette kölcsönügyletnek az alpereseknek azt a ténykedését, amellyel a felperes jogelődének utasítására az ez által nekik szállított árúnak egy részét a felperes jogelőde által leendő azonnali visszapótlása ellenében másnak szállították és arra való tekintettel, hogy ez a visszapótlás nem történt meg, az alpereseknek joguk van ezt a körülményt a felperes jogelőde részéről az alapügylet nem teljesítésének tekinteni, jogszabályt sértett, továbbá a fellebbezési bíróság azzal a téves jogi álláspontjával is, hogy az alperesek az ebből a körülményből merített kifogást a felperes ellen nem érvényesíthetik. Ez a panasz nem alapos. Az érvényben levő anyagi jogszabályok szerint ugyanis az engedményezett adósnak az engedményezésről történt értesítése után az engedményező az enged-