Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

30 ffileljogi Döntvénytár. 65. A beszámításhoz való jog rendszerint kifogás alakjában érvényesíttetik ugyan, ez azonban nem zárja ki azt, hogy az alapkereset a beszámításra jogosult ellen meg nem indíttatván, utóbbi a beszámítási jog elismerését mint felperes önálló keresettel is érvényesíthesse. — A beszámítási jog gyakorlása, amennyiben annak helye van, a készpénzfizetéssel egyenlő hatályú és így a V. T. 48. §-a a beszámítási jog gyakorlását ki nem zárja. (Kúria 1915 november 23. Rp. 3885/1915. sz. a.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét megváltoztatja és az elsőbíróság ítéletét hagyja helyben. Indokok: A beszámításhoz való jog rendszerint kifogás alakjában érvényesíttetik ugyan, ez azonban nem zárja ki azt, hogy az alapkereset a beszámításra jogosult ellen meg nem indíttatván, utóbbi a beszámítási jog elismerését mint felperes önálló keresettel is érvényesíthesse. Ennek elismerése mellett pedig a felperesnek beszámítási jogát el kellett ismerni az elsőbíróság által e részben helyesen felhozott indokok alapján és azért, mert a beszámítási jog gyakorlása, amennyiben annak helye van, a készpénzfizetéssel egyenlő hatályú és így a V. T. 48. §-a a beszámítási jog gyakorlását ki nem zárja és mert, bár az 1914. évi április 30 án a megtartott felszámolási tárgyaláson ismertetett el felperes bejelentett követelése és így ezen a napon jutott felperes végrehajtható egyezség birtokába, ez a körülmény a korábban 1914. évi március 2-án lejárt váltó ellenében a beszámítást azért nem zárja ki, mert felperes követelésének valódisága már a tömeggondnok 1 ./• alatti levelében is elismertetett és mert akkor, amikor felperes keresetét 1914. évi július 7-én megindította, már végrehajtható egyezség birtokában is volt s így a beszámításhoz való joga már kétségen kívül fenn állott. = V. ö. Hiteljogi Dtár VII. 38.