Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hiteljogi Döntvénytár. 27 pán avégből köt, hogy anyagi ügyeit ez a harmadik személy saját neve alatt előre megállapított módozatok mellett rendezze, magában véve nem jár a hitelezők megkárosításával s mint ilyen a csődtörvény harmadik fejezete értelmében akkor sem támadható meü; sikerrel, ha színleg adásvétel formájába burkoltatott. Áll ez annál is inkább, mert a csődnyitással a közadós vagyonára nézve a kezelési és rendelkezési jog a tömeggondnokra száll át s következéskép a vagyonbukolt által harmadik személlyel a csődnyílás előtt ily irányban kötött szerződés önmagában megszűnvén, szüksége sem forog fenn annak, hogy az ily szerződés a csődhitelezők irányában hatálytalannak mondassék ki. ¥ ¥ — A közadóssal kötött az a jogügylet, amely szerint a közadós egész üzletét harmadik személyben, habár megfelelő vételárban, fizetéseinek megszüntetése után olykép adta el, hogy a vételár fejében a vevő bizonyos, de nem az összes hitelezőket kielégíteni tartozik, mint a ki nem elégített csődhitelezőkre káros, ezekkel szemben mindenesetre hatálytalan. Kúria 1230/1898. Magyar Dtár II. 556., Hasonló : Hiteljogi Dtár I. 208. Az egész üzletnek a fizetések megszüntetése után való eladása csak akkor támadható meg, ha az ügylet károsító. Kúria 1705/1903. Dtár IV. f. I. 88. lap. 63. Az öt év tartamára szerződtetett üzletvezető szolgálatának egyoldalú időelőtti megszüntetéséből származtatott kereseti igényekkel szemben a kir. Kúria az üzletvezetőnek vitatott mulasztásait és kötelességszegéseit, melyek a cég állítása szerint szokásszerűen merültek fel, az elbocsátás jogos indokaiként el nem fogadta. Olyan adatok, melyeket alperes a felperes elbocsátását igazoló adatként a perben fel sem hozott, mint a tanúvallomásokból felszínre jutott körülmények, a vitás kérdések elbírálásánál figyelembe nem vétettek. (Kúria 1915 november 10. Rp. IV. 3206/1915. sz. a.) A kir. Kúria: Mindkét alsóbíróság ítéletének megváltoztatásával kimondja, hogy a felperes keresetével az alsóbíróságok ítéletében felhozott okokból el nem utasítható. Ennélfogva utasítja a