Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

XLVIII Tartalomnmlató. 176. A csődönkívüli kényszeregyezségi eljárást szabályozó rendelet 60. §-ának 1. bekezdése nem zárja ki, hogy az eljárás befejezése után hozott végzések, sőt az eljárást befejezettnek nyilvánító végzésben tett egyéb intézkedések ellen a jogilag érdekeltek fellébbvitellel élhessenek. Így van helye felfolyamodásnak az eljárást megszüntető végzésben foglalt azon intézkedés ellen, mellyel előjegyezve volt zálogjog törlése rendeltetik el 241 Moratórium. 88. A váltóadósok 1914. évi augusztus hó 1. előtt kötelezettséget vállaltak burgonyatermésüknek 1914 aug. 1. utáni időben való szállítására. A vételárra kapott előleg biztosítására kitöltetlenül adott fedezeti váltókat a váltóbirtokos ellenkező megállapodás hiányában 1914 augusztus 1. utáni kelettel jogosan töltötte ki ; ugyanis a negyedik, ötödik és hatodik moratóriumi rendelet 2. §-ának az az intézkedése, hogy a váltóbirtokos az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt moratórium alá eső követelés okából kapott kitöltetlen váltót csak augusztus hó 1. napja előtti kelettel van jogosít va kitölteni s hogy az ezzel ellenkező kitöltést megállapodás-ellenesnek kell tekinteni, az idézett moratóriumi rendeletek 4. §-ának 16. pontja alapján alkalmazást nem nyerhet, mert a szerződés nemteljesítéséből, vagy nem kellő teljesítéséből keletkezett követelések a moratóriumi rendeletek 4. §. 16. pontja alapján moratórium alá nem esnek 70 102. Habár a betevő kijelentette, hogy a betétet hadikölcsön jegyzésére ajánlja fel, nem követelheti a kellő időben felmondott betét kifizetését és átutalását, ha a betéttel foglalkozó intézet a negyedik moratóriumi rendelet és az annak alapján kibocsátott 9226/1914. sz. pénzügyminiszteri rendelet hatálybaléptéig a felmondást tudomásul nem vette és a betétnek az aláírási helyhez való átutalását ki nem jelentette 98 103. A moratórium tárgyában kibocsátott rendeletekben nincs olyan intézkedés, amely ezeknek hatályát a 6045/1914. sz. alatt kibocsátott második moratóriumi rendeletnek 1914. évi augusztus hó 15-én történt hatálybalépése előtt lejárt váltókra is kiterjesztené ; az ilyen váltókon alapuló követelések érvényesíthetésére tehát a moratóriumi rendeletek visszaható erővel nem bírnak. A második moratóriumi rendelet hatálybaléptét (1914. aug. 15.) megelőzően lejárt váltók alapján a kibocsátó és forgatók ellen érvényesíthető visszkereseti jog fenntartása végett tehát a VT. 41. §-a értelmében a fizetés végetti bemutatáson kívül óvás is szükséges volt. — II. Az V. és VI. moratóriumi, valamint a moratóriumfeloldó-rendeletek értelmében, amennyiben a fizetés végetti bemutatás meg nem történt, váltódíj nem igényelhető. — III. A második moratóriumi rendelet hatályba lépése óta a korábban lejárt váltókra is áll az a szabály, hogy a törvény értelmében szükséges bemutatás mindaddig megtörténhetik, míg a bemutatásra rendelt határidő a tartozás fennmaradó hátraléka tekintetében is le nem telt, ettől a naptól tehát a bemutatás meg nem történte ellenére is követelhető az egész tőkekövetelés kamata 100 137.1. Noha a második moratóriumi rendelet erre kifejezett tilalmat nem tartalmazott : e rendelet uralma alatt is jogellenes volt az 1914. évi augusztus 1. napja előtt kitöltetlenül adott váltónak 1914. évi augusztus hó 1. napja utáni kelettel való kitöltése. A megállapodásellenes kitöltésnek azonban nem az a következménye, hogy