Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Tartalommutató. xxvn Lap meg kell felelni és senki sem kötelezhető olyan szerződési viszony fenntartására, mely nyilván és kétségtelenül anyagi romlására vezet. — II. A szerződésnek a gazdaságilag lehetetlenné válása és így az életviszonyokba többé be nem illeszkedése esetében, a szolgáltatásra kötelezett fél az azt továbbra is követelő másik féltől a kikötött ellenszolgáltatás mérvének felemelését követelheti 2\2 17N*. A háború a szerződéses kötelmeket önmagában megszüntető erőhatalom jelentőségével és hatásával nem bír s az ezek körülményeihez képest legfeljebb különleges méltánylás tárgyává tehetők a háború szükségképeni okozataiként jelentkező azok a nehézségek és akadályok, melyek a szerződésszerű teljesítést a felek hibáján kívül befolyásolják. Az eladó a háború előtt és 1914. évi szeptember 15-ón szállítandó saját termésű gabonát adván el, nem állapítható meg, hogy reá a szerződés teljesítésével oly szaígáltatá.s hárult volna, amelynek terhe az ő szerződésszegésével arányban nem állana TA'.Í I 79.* A vevő az eladónak az árú szállítására 14napi halasztást adott s a határidő letelte előtt a vevő az orosz seregeknek a Kárpátokban való átkelése folytán támadt ijedelem hatása alatt elmenekült és erről az eladó tudott. Ilyen körülmények közt a kereskedelmi forgalomban megkívántató bizalom és jóhiszeműség megsértése nélkül nem követelhette az eladó a vevőtől, bogy megegyezésük ellenére, a közösen megállapított halasztás határidejének eltelte előtt 24 óra alatt a háborús menekülés közepette vegye át az árút és nem állhatott el a vételtől az elmenekült, vevő átvételi késedelme miatt 244 208. * A vevő a KT. 356. § 2. pontjának a bírói joggyakorlat alapján a vétel minden nemére alkalmazandó rendelkezése értelmében a piaci vagy tőzsdei árral bíró árúknál is követelheti a vételi ár és a piaci vagy tőzsdei ár közti különbözetet meghaladó és igazolható kárát ; ehhez képest a vevőt megilleti az az árkülönbözet, amelyet az eladó termelő a szolgáltatásnak a vevő részére való megtagadásával és a tengerinek az országos gazdasági bizottság részére való eladása által elért 288 209. * A háború esetére szóló kivételes állapotokról alkotott 1912 : LXIII. és 1914 :L. tcikkek értelmében kibocsátott rendeletek, mint kötelező jogszabályok nem ismerésével nem lehet védekezni. — A rendelet a hengerolajjal való kereskedést nem szüntette meg, hanem csak kormányhatósági engedélytől tette függővé. Ha tehát az eladók ilyen tartalmú rendelet hatályosságának ideje alatt mégis eladtak az engedély megszerzésének feltétele nélkül hengerolajat, őket terheli az a kockázat, amely abból ered, hogy a háború alatt kormányhatósági engedélytől függőleg forgalomba hozható árúk eladásával foglalkoznak s hogy ilyen árúkat nem az engedély megszerzésétől függő feltétel mellett, hanem feltétlenül adtak el 289 220. *A teljesítés nemcsak akkor lehetetlen, ha a szolgáltatást gátló okokat emberi erővel egyáltalában nem lehet elhárítani, hanem akkor is, ha a szolgáltatás az adósra háruló olyan gazdasági okokból lehetetlen, amelyeket az adós a gondosság legmagasabb fokának alkalmazásával sem láthatott előre és bekövetkezésük hátrányait el nem háríthatta, de amely okok a teljesítést oly nagymérvű áldozatok mellett tennék csak lehetővé, amely áldozatokat az adóstól méltányosan nem lehet követelni anélkül, hogy az adós gazdasági romlásba be ne következzék. Ilyennek tekintendő, ha a hábcrú következtében beállott viszonyok folytán a borotváló szappan gyártásához szükséges kókuszolaj a tengerentúlról már behozható nem volt, a bevásárlásra alkalmas területen található ilyen olaj