Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hiteljogi Döntvénytár. 215 ügyletek stornirozásáról csak 1914. évi november hó 26. napján kelt F) alatt csatolt levéllel értesítette, megállapítja. indokok: A felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság az alperestől eredő és a felpereshez intézett, a szóbanforgó ügyletre vonatkozó levelek tartalmát helytelenül értelmezte és ennek folytán jogszabály megsértésével vonta le azt a jogi következtetést, hogy az alperes az ügyletek megkötésénél a háborús kockázatot magára nem vállalta, alaptalan, mert ezen levelek tartalmának törvényszerű értelmezéséből a fellebbezési bíróság ítéletében foglalt helyes okfejtés alapján nem lehet azt a jogi következtetést levonni, hogy az alperest az ügyletek kötésénél a háborús kockázat terhelte. A fellebbezési bíróság ítéletében megállapított és ebben a részében határozottan meg nem támadott és így a Pp. 534. §-a értelmében a leiülvizsgálati eljárásban is irányadó ténymegállapítás szerint a felek akarata angol eredetű rézgálic adásvételére irányult és az adásvétel angol eredetű rézgálic szállítására jött létre, ebből pedig okszerűen következik, hogy az alperes a felperesnek mást, mint angol eredetű rézgálicot szállítani nem tartozott még akkor sem, ha a felperes tényleg fel is ajánlotta volna az alperesnek azt, hogy más eredetű rézgálicot is hajlandó elfogadni, a fellebbezési bíróságnak az a jogi következtetése tehát, hogy az alperes a felperesnek más eredetű rézgálicot szállítani nem tartozott, jogszabály megsértése nélkül történt, következésképen a felperesnek erre irányuló panasza is alaptalan. A fellebbezési bíróság ítéletében megállapított, ebben a tekintetben meg nem támadott és így a már felhívott Pp. 534. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó ténymegállapítás szerint az alperesnek az ügyletek megkötése alkalmával angol eredetű rézgálica raktáron nem volt, ilyet a belföldön beszerezni nem tudott és ilyen rézgálicra Angliában kötése volt, azonban a kitört háború miatt Angliából rézgálic Magyarországba behozható nem volt, arra vonatkozóan pedig, hogy a semleges országokból angol eredetű rézgálic a háború alatt beszerezhető volt, a felperes az irányadó adatok tartalma szerint tényállást elő nem terjesztett, ezekből folyóan a fellebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, amikor megállapította, hogy az alperesnek nem állott módjában az sem, hogy angol eredetű rézgálicot a semleges országokból beszerezzen és hogy a szerződés teljesítése, vagyis angol eredetű rézgálicnak szállítása az alperesnek önhibáján kivül vált lehetetlenné, következésképen a felperesnek erre irányuló panasza szintén alaptalan. Alapos azonban a felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett, amikor az