Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hileljogi Döntvénytár. 203 Indokok: Alperes a közte és felperes közt létrejött tűzkárbiztosítási szerződés érvényességét és a felperest ért kár egyébként nem vitás összegének kifizetését az alapon tagadta meg, hogy felperes a szerződés megkötésekor a keresk. törvény 474. §-ában megszabott közlési kötelezettségnek eleget nem tett. E részben felhozta alperes, hogy felperes a 2. alatti 1910 július hó 5-én kelt biztosítási ajánlat 12. pontjában foglalt arra a kérdésre, hogy szenvedett-e a biztosított jelenlegi helyén vagy másutt tűzkárt, nemmel telelt, holott a 3. alatti kárfelvételi jegyzőkönyv szerint felperesnek, nem ugyan a perbeli kötvénnyel biztosított birtoktesten, hanem más ingatlanán az 1909 november havában tűzkára volt, melyért a Fonciére biztosítótársaság 4600 K kártérítést fizetett. Felhozta alperes, hogy a biztosítottat ért korábbi tűzeset, tekintet nélkül arra, hogy a biztosítottnak ugyanazon vagy más ingatlanán keletkezett-e, a biztosítás elvállalására annyira fontos körülménynek tekintendő, hogy annak elhallgatása a KT. 475. §-a alapján, a biztosítót a szerződés érvénytelenítésére feljogosította. Alperes szerint a biztosítónak ez a joga az állandó joggyakorlat által megállapított jogszabálynak tekintendő. Kétségtelen, hogy az alperes által vitatolt jogelv a joggyakorlat számos esetében kimondatott, azonban nem abszolút jogelvként, hanem mindig annak előfeltételezése mellett, hogy a korábbi tűzeset körülményei az újabb biztosítás elvállalására lényeges befolyással lehettek. Az a kérdés pedig, hogy a korábbi tűzesetnek ily lényeges befolyás tulajdonítható-e? esetenként bírálandó el és így a korábbi tűzeset elhallgatása közlési kötelezettség megsértéseként csak az esetben állapítható meg, ha bizonyítást nyert, hogy a korábbi tűzeset a biztosítási szerződés „ kötésére vagy feltételeire befolyást gyakorolt volna. E tekintetben ki kellett indulni abból, hogy a korábbi tűzeset az újabbi szerződésre befolyással lehet egyrészt a biztosított tárgyak tűzveszélyességének, másrészt a biztosított személyes megbízhatóságának megítélése szempontjából. A perbeli esetben azonban, tekintve, hogy a korábbi tűzeset a biztosítottnak más községben fekvő ingatlanán történt és csakis juhokban, nem pedig ingatlanban lett kárt, a tűzeset közlése az újabban biztosított tárgyak tűzbiztonságának megítélésére semmi befolyással nem lehetett. Ami pedig a biztosított személyes megbízhatóságát illeti, meg kellelt állapítani, hogy alperes sem a korábbi, sem az újabb tűzeset tekintetében nem is állította, hogy bármi körülményből a felperes gondatlanságára vagy csalárdságára következtetni lehetne és így tel nem tételezhető, hogy a korábbi tűzkár bevallása a perbeli befolyással bírt volna. Ezeknél fogva a korábbi tűzkár a perbeli eset körülményei közt nem tekinthető oly fon-