Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

204 Hueljogi Döntvénytár tos körülménynek, melynek elhallgatása a biztosítási szerződés érvénytelenségét vonná maga után. Felhozta a íelperes a biztosítási szerződésnek alperes által vitatott érvényesítése ellen, hogy P. L. az alperesi biztosítótársaság ügynöke, ki a szerződés kötését közvetítette és a 2. alatti ajánlatban foglalt kérdéseket feltette s az azokra adott válaszokat leírta, a korábbi tűzesetre vonatkozó kérdést csakis az akkor biztosítani kívánt ingatlanra vonatkoztatta és nem kérdezte, úgy mint az a 12. pontban részletezve van, hogy másutt szenvedett-e tűzkárt ? A tanúként felhívott P. L. vallomása a felperes előadását meg nem erősíti ugyan, azonban bizonyítva van vallomásával az, hogy a 12. pont kérdését nem részletezte az előírt szöveghez képest s nem tett fel külön kérdést a máshol fekvő ingatlanok tekintetében, hanem teljes általánosságban azt kérdezte felperestől: «szenvedett-e már tűzkárt ?» Nyilvánvaló, hogy az ily módon feltelt kérdés a kérdezettre nem teszi ugyanazt a hatást s nem váltja ki ugyanazon választ, amely a 2. a. nyomtatványban szövegezett kérdésre várható s feltételezhető, hogy az ajánlattevő a kérdést, az ügynök által feltett formában olykép értelmezhette, hogy az csakis a biztosítani szándékolt ingatlanra vonatkozhatik. Minthogy pedig az alperes biztosítótársaság azzal, a korábbi tűzesetre vonatkozó kérdést a 12. pontban nyomtatott részletezéssel megszövegezte és ezt kifejezetten más ingatlanokra is vonatkoztatta, maga is kifejezést adott annak, hogy csakis a részletező kérdést tartja alkalmasnak arra, hogy rája kimerítő választ kapjon, — és mint — az alperesi ügynök a kérdést nem az előírt, félreértés előidézésére alkalmas általánosságban tette íel és minthogy feltételezhető, hogy kimerítő kérdés esetén a válasz is kimerítő lett volna; meg kellett állapítani, hogy a más ingatlanon keletkezett korábbi tűzeset elhallgatását elsősorban az alperesi ügynök hiányos kérdése idézte elő. Minthogy pedig ezen eljárás az ügynök részéről, ki a részletezés jelentőségét tudta és a kérdezett körülmény fontosságát jobban ismerte, mint felperes, az őt kötelező gondosság elmulasztásának tekintendő és minthogy az ügynök az ajánlatok felvétele tekintetében az alperes biztosítótársaság megbízottja, meg kellett állapítani, hogyha a korábbi tűzeset elhallgatása a perbeli esetben a közlési kötelezettség megsértésének volna tekinthető: az elhallgatás az alperesi megbízott hibájának tudandó be és így a biztosító alperes arra, mint érvénytelenségi okra nem hivatkozhatik. A kifejteltek szerint a kereset alapját képező A) a. biztosítási szerződés érvényességét megállapítani és alperest az egyébként nem vitás kárösszeg viselésére kötelezni kellett.