Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

192 Hiteljogi Döntvénytár. §-ában említett módon, vagyis nem akként akart a szerződéstől elállani, mintha az meg sem köttetett volna. Ép ezért felperesnek úgy eme, mint egyéb helytelen jogi minősítésétől eltérően, a keresetet annak tartalma, vagyis az abban előterjesztett tényállítások és a per folyamán is változatlanul fenntartott zárókérelem alapulvétele mellett úgy kellett tekinteni, hogy az lényegileg a KT. 352. §-ában biztosított első jogra, vagyis a teljesítésre és a késedelemből eredő kár megfizetésére van alapítva, még pedig a kereset felszámítása szerint akként, hogy a per folyama alatt esedékessé váló részletek is megítéltessenek. Minthogy pedig az alsóbíróságok ítéletében megállapított tényállás szerint alperesek a szerződés teljesítésében felperes részéről nem akadályoztattak; s minthogy ugyanők az A) alatti szerződés 2. pontja szerint arra vállallak kötelezettséget, hogy évenként legalább 20,000 erdei köbméter fát kitermelnek és annak a szerződésben meghatározott tőárát megfizetik: kétségleien, hogy alperesek a kitermeléssel együtt a fizetést is elmutasztották és így — a szerződés helyes értelmezése szerint — úgy tekintendők, mint akik a vételár megfizetésével is késtek, annál inkább, mert tőlük függött és függ, hogy a kitermelési munkálatokat teljesítsék és a letarolt fát — vételárának megfizetése mellett — elszállítsák, erre való tekintettel pedig a kitermelési munka elmulasztása s illetve halogatása a felperes sérelmére nem szolgálhat. Ily körülmények között' az alsóbíróságok ítéletének részben való megváltoztatásával felperes követelési jogát a szerződésben (a B) alatti szerint 1911. évtől kezdődően) legkisebb mennyiségként meghatározott évenkénti 20,000 köbméter fa vételára s a késedelemből eredő s az alperesek mulasztásával okozati összefüggésben álló esetleges kár erejéig megállapítani s a perköltségre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése mellett az elsőbíróságot arra kellett utasítani, hogy a keresetnek most említett részei felett érdemleges határozatot hozzon. Másodrendű alperes nem terjesztett elő oly szabatos tényállításokat, amelyekből, valóságuk esetén, okszerűen következtethető volna az, hogy felperes őt a szerződési kötelezettség alól felmentette volna; erre való tekintettel ennek az alperesnek idevonatkozó védekezését s az általa ajánlott bizonyítást is mellőzni kellett. A viszontkereset elutasítását illetően a kir. Kúria a másodbíróság ítéletét vonatkozó indokolása alapján hagyta helyben.