Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hiteljogi Döntvénytár. 103 152. Ha az üzlet vevői csak attól tiltattak el, hogy az általuk megvett céget a vételár teljes kifizetése előtt eladják vagy másra átruházzák, ezt a tilalmat az egyik vevőtársnak a közös cég alatt folytatott társasviszonyból való kilépésével meg nem sértették. (Kúria 1916 márc. 22. Rp. IV. 8274/1915. sz a.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét helybenhagyja. indokok : A tanúként kihallgatott dr. J. D. ügyvéd a 19. sz. kérdőpontok 8., 11—13., 14., 15., 18. és 19. sz. kérdéseire adott válaszában azt vallotta ugyan, hogy a 2. alattiban foglalt megállapodás létesítése céljából folytatott tárgyalások alkalmával az engedményesként perben állott felperesnek jogelőde: K. E. állandóan azt hangoztatta, hogy ő a 2000 K-nak azonnali lefizetéséhez ragaszkodik; ennek teljesítése nélkül a 2. alattiba foglalt egyességet el nem fogadja s azt alá nem írja ; a 25. alatti kérdésre tett vallomásában azonban ez a tanú maga is akként nyilatkozott, hogy ő s a tárgyalásnál jelen volt többi ügyvéd a 2000 K azonnali lefizetésének kikötése nélkül a 2. alattiban foglalt megállapodást véglegesnek tekintették s arra, hogy maguk, a személyesen jelen volt felek részéről történt-e ily kijelentés? nem emlékszik; míg az N) alatti kérdőpontok 9. kérdésére ugyanez a tanú azt vallotta, hogy K. E. előtte azt hajtogatta, hogy nem írja alá a 2. alattit, ha a 2000 K-ját elveszti, de hogy ezt a kijelentést a többi jelenvoltak hallották-e ? nem tudja, s a tanú maga nem hallotta, hogy K. E. a többi telekkel szemben kijelentette volna azt, hogy a kérdéses megállapodást elfogadja. Ebben a tanúvallomásban tehát nincsenek oly meggyőző adatok, amelyek a dr. K. A., W. J. és dr. K. K. tanúk szavahihetősége s a lényegben egymással teljesen egyező, határozott vallomásuk megbízhatósága tekintetében aggályt kelthetnének, s így az alsóbíróságok ezeknek a tanúknak vallomásából a bizonyítás egyéb adatainak mérlegelésével helyesen állapították meg azt, hogy a felperes jogelőde K. E. az 1913. évi április hó 3-án közte és az alperesek között létrejött, a 2. alattiba foglalt s a 67,390/914. sz. bűnügyi iratok adatai szerint a bűnvizsgálati eljárás folyamán is tanúként kihallgatott dr. W. J. vallomásához csatolt eredeti adásvételi szerződésre gépírással rávezetett megállapodást véglegesen létrejöttnek elismerte. Helyben volt tehát hagyandó a másodbíróság ítélete az abban felhozott s az elsőbíróság ítéletéből Hiteljogi Döntvénytár. X. 13