Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

154 Hiteljogi Döntvénytár. lyében beállott változást a cégbíróságnak bejelentsék és pedig akkor is, ha a változás a KT. 98. §. 7. pontja értelmében a társaság feloszlását maga után vonó feltétel bekövetkezte folytán állott be. Ily bejelentést a cégbíróság szabály szerint perenkívüli eljárásban intéz el. A 2. alsz. közös kérvény aláírásának az volt a célja, hogy annak alapján H. társtagságának törlése a kikötött feltétel beállta esetén perenkívüli eljárásban legyen keresztülvihető. A kérvény erre tartalmánál fogva alkalmas is, mert a KT. 65. és 66. §-ai értelmében a változás bejelentését magában foglalja és mindkét cégtag aláírásával el van látva. Igaz ugyan, hogy a közös kérvény aláírása, mint az elsőbíróság rámutatott, a társas viszony bejegyzése előtt történt és H. a közös kérvény beérkezte előtt bejelentette az elsőbíróságnál, hogy abban tett nyilatkozatát visszavonja, de ebből még nem következik, hogy a közös kérvényben foglalt kérelem elintézése a perenkívüli eljárásban ki van zárva. A kereskedelmi és váltóügyekben követendő nem peres eljárás szabályozása tárgyában kibocsátott 68,300/1914. I. M. sz. rendelet 13—IS. §-ai a felek meghallgatását és széleskörű bizonyítást tesznek a perenkívüli eljárásban lehetővé és ez a rendeletnek arra a céljára mutat, hogy a perenkívüli eljárásban nemcsak a jogi, hanem még a ténybeli kifogások is, amennyiben lehetséges, elbíráltassanak és csak ha ez nem lehetséges, akkor utasítsa a bíróság a telet a rendelet 17. §-a értelmében perre. Eszerint abból, hogy H. a közös kérvényben tett nyilatkozatát visszavonta, elsősorban az következik, hogy a jelen eljárásban kell elbírálás alá venni, hogy a visszavonás jogos-e és csak ha kitűnnék, hogy az e körül felmerülő vitás kérdések elbírálása a jelen eljárásban nem lehetséges, akkor kellene valamelyik felet a rendelet 17. §-a értelmében a jelen eljárás felfüggesztése mellett perre utasítani. H. a közös kérvényt oly célból adta át előre U.-nak, hogy ez azt a kikötött feltétel bekövetkeztekor a cégbírósághoz beadhassa. A forgalomban nem ritka, hogy a felek oly aláírt okiratot adnak át egymásnak vagy őrizetbe egy harmadik személynek, amely csak valamely feltétel bekövetkezte esetére használható fel, addig pedig biztosítékul szolgál a másik fél valamely jogának gyakorolhatására. Nincs oly jogszabály, mely szerint az ily okirat hatálytalan volna, sőt a jogügyletekre vonatkozó általános szabályokból következik, hogy az a fél, aki ily okiratot aláírt, a kikötött feltétel bekövetkezte esetében annak tartalma szei