Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hiteljogi Döntvénytár. 130. Az igazgatósági tagok elmozdításához eme tárgynak a meghívóban való közzététele szükséges. (Kúria 1916 márc. 24. P. IV. 8426/1915. sz. a.) A kir. Kária: Úgy a felpereseket, mint az alperest felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja. Indokok: A fellebbezési bíróságnak erészben meg nem támadott és ekként a Pp. 534. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó ítéleti tényállásából nyilvánvaló, hogy P. G. vezérigazgatónak érdeke az alperes részvénytársaság érdekeivel ellentétes, kitűnik továbbá az is, hogy az adásvevési szerződést P. G.-vel A. I. aligazgató kötötte meg. Ezekből a tényekből okszerűen következik, hogy a nevezettek a részvénytársaságot — érdekeinek megfelelően — nem képviselhetik. Ennélfogva és arra való figyelemmel, hogy a jelen perben a részvénytársaság képviseletében perbeszállott igazgatósági tagok a rendkívüli közgyűlés által az adásvevési szerződés érvénytelenítése iránti per folyamatbatételével megbízattak: ugyanazok az ezen megbízás és a jelen megtámadási per tárgyának egységénél és lényegileg azonosságánál íogva az alperesi részvénytársaságnak a jelen perben való képviseletére is jogosultsággal bírnak. Nem sértett tehát a fellebbezési bíróság jogszabályt azzal, hogy P. G. és A. I. mellőzésével a nevezett igazgatósági tagokat fogadta el az alperesi részvénytársaság képviseletében. A fellebbezési bíróság ítéletében meg van állapítva, hogy nem volt vitás a felek között, hogy a rendkívüli közgyűlés összehívása idején a felügyelő-bizottságnak csak négy tagja volt. Ezzel a tényállással szemben a Pp. 534. §-a értelmében csak a tárgyalási jegyzőkönyv és mellékletei szolgálhatnak bizonyítékul; minthogy azonban ezekből nem tűnik ki, hogy felperesek állították és bizonyítani kívánták, hogy a felügyelőbizottság jelenleg is négynél több tagból áll: ennélfogva az erre alapított felülvizsgálati panasznak sincs megállható alapja. Ami a felpereseknek a KT. 195. §-ára alapított felülvizsgálati panaszát illeti, ezt a kir. Kúria azért nem tartja alaposnak, mert ebben a kérdésben a fellebbezési bíróság vonatkozó jogi indokolására való tekintettel a fennálló anyagi jogszabályoknak megfelelően döntött. Nem alapos az alperesnek felülvizsgálati panasza sem, amely arra alapíttatott, hogy a fellebbezési bíróság a RT. 183. és 194. §-ai sérelmével a KT. 177. §-ára való utalás mellett